Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁTS LÁSZLÓ (Kisgazda)
196 kötelezettség, úgy is, mint például a talajvédelem, vagy úgy is – ami a magyar ember szempontjából teljesen elképzelhetetlen – , hogy meghatározzák: március 8tól 15ig lehet trágyázni. Ez a mi törvényünkben gyakorlatilag nem tud megjelenni, mert jelenleg nekünk még nincs működő piacgazdálkodásunk, annak az útjára léptünk. Ilyen drákói szabályozást egyébként a termőföld nem bír el. Annak ellenére mondom ezt, hogy itt v an a legnagyobb tragédia, nem a tulajdonszerzéssel, nem a külföldiek tulajdonszerzésével. Az ágazat igazi tragédiája – s ezt négy éve elmondtam a frakcióban is – az, hogy jelenleg Európában a legkevesebb a 100 hektárra vetített szarvasmarhaállomány, amely et dotáltunk, hogy legvágjuk. A szerves trágya pótlása nélkül nem az erózió, a víz és a szél veszélyezteti a talajainkat, hanem a megfelelő tápanyagutánpótlás. A jelenlegi átlagtermések azért csökkentek a 30 évvel előtti szintre, mert az elsavanyodott tal ajoknál 10% a műtrágyaráfordítás, és a szerves trágyát – sajnos – talajaink jelentős része nem is látta. Ezt a földvédelmi részt egyébként a természetvédelmi törvénnyel szinkronban azért kell rendezni, mert – drasztikusan mondom – hosszú távon gabonahiány ra számíthatunk, ha a talajvédelmet megfelelő módon nem tudjuk megoldani, s akkor készülhetünk, tisztelt képviselőtársaim, hosszú távon a szervestrágyaimportra, amely Magyarországon még soha nem volt. A kivágott állománynak gyakorlatilag az a természetet romboló következménye, hogy nem tudjuk szerves trágyával pótolni a talajokat. Szakmai hozzászólásom vége felé járok. Még egyetlenegyet hadd mondjak el. A most benyújtott törvényt tárgyalandónak tartom, gondolom, hogy úgy a birtokmaximum, úgy a védelem, min t a hasznosítás szempontjából módosításokra, még hosszas – mintegy egy hónapos – vitára lehet számítani. Miután viszont tudom – néha még nézem a Híradó hírműsorait – , hogy a vezérszónokot a Híradó meg szokta szólaltatni a termőföld kapcsán, ezért azt mondo m most a Nahliktelevízió Pálfy G.rohamosztagának, hogy engem ne kérdezzenek meg, mert az a föld, amelyről most vasárnap, február 13án oly otromba riport készült A Hét műsorában, az többet érdemel annál, hogy összevissza csúsztassunk. Egyébként köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Elsőké nt megadom a szót Kováts László Kisgazda képviselőtársunknak. Felszólaló: Kováts László (Kisgazda) KOVÁTS LÁSZLÓ (Kisgazda) Elnök Úr! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Aki ma tisztában van a mezőgazdaság fontosságával és nemzetközi jelentőségével, annak tudnia kell, hogy egy ilyen országban, mint Magyarország, minden munka szorgalma és törekvés eredménye a mezőgazdaság helyzetétől függ. Fel kell tenni a kérdést, hogy most mire van szükség: intenzív vagy intelligens gazdálkodásra? Ho gy ezek közül melyik felel meg a legjobban – ezt kell eldöntenünk. A mezőgazdaság az egyik legszebb és ez idő szerint egyúttal a legnehezebb foglalkozás is. Szép azért, mert a gazda a szabad természetben tölti élete nagyobbik részét, szép azért is, mert a gazda boldogulása, gyarapodása sohasem a mások kárára történik. Azért is szép ez a foglalkozás, mert edzi a testet, védi a gazdát a jelenkor átkától: az idegességtől; és nem utolsósorban azért is szép a mezőgazdaság: a gazdálkodás sokkal nagyobb függetlens éget biztosít, mint egyéb foglalkozási ág. Azonban amilyen szép, olyan nehéz is. Nem mindig volt ez így, és remélnünk kell, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elősegíti a jót, a jobbat, a legjobbat. Ennek alapja pedig az alapos szaktudás megszerzé se, mert e nélkül nem boldogulhat a gazda. Keresnünk kell a probléma megoldását.
