Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KŐRÖSI IMRE, DR. a független képviselők vezérszónoka:
193 vonatkozásában átmeneti időre elfogadhatóak. Azért á tmeneti időre, mert már középtávon sem tűnik elegendőnek ilyen szerény összeg kivetése abban az esetben, ha valaki átmenetileg vagy hosszabb időre, vagy véglegesen csökkenti a termőföld védelmét. Ugyanígy meg kell említeni, hogy a talajvédelmi bírság ugyan ilyen aspektusból kifolyólag, mint a földvédelmi járulék vagy földvédelmi bírság, átmenetileg elfogadható. Hosszabb idő múlva azonban ezt is lényegesen emelni kell, mivel korlátozott a termőföld mennyisége. A talaj hosszú időn keresztül kialakuló és nemige n megújítható, nemigen szaporítható rétege a földkéregnek. Ezért célszerű hosszabb idő után a bírságot is emelni. A hatálybalépéssel kapcsolatban szeretnék mondani néhány gondolatot. Nagyon sok ügy van függőben jelenleg is az országban, ami akár a bérletre , akár a külföldi tulajdonra vonatkozik. És félő, hogy ha ilyen hoszszú időt szabunk meg a hatálybaléptetésre, ez a jelen időponthoz képest még akár lehet két, két és fél hónap is, ki fogjuk szabadítani a szellemet a palackból, és ez idő alatt nagyon sok ü gyet le fognak bonyolítani még, ami ellentétes még a törvénytervezet szellemével is. Éppen ezért a hatálybalépés idejét a lehető legrövidebb időre kell leszűkíteni, és a törvényt pedig a legrövidebb időn belül – három év után most már – végre meghozni. Kös zönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kőrösi Imre, a független képviselők vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Kőrösi Imre a független képviselők nevében KŐRÖSI IMRE, DR. a független képviselők vezérszónoka: Elnö k Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A földtörvénytervezet vitája kapcsán engedjenek meg egy személyes dolgot. 1991 februárjában az MDF vezérszónokaként a kárpótlási törvény vitájában szóltam hozzá életemben először itt a Parlamentben. Ahogy me gnéztem a jegyzőkönyvet, négyszer közbetapsoltak a patkó azon oldalán. Ma – annak ellenére, hogy szigorúan szakmai szeretnék lenni, nem kell nagy jóslat hozzá, hogy elmondjam – valószínűleg nem fognak többször közbetapsolni. (Egy képviselő tapsol az MDF so raiban.) Kérem tisztelettel, abban a vezérszónoki beszédben, a jegyzőkönyvekből viszszakereshető, rögzítettem az MDF akkori álláspontját… kösz a tapsot…, ami azt jelezte, hogy a kárpótlási törvényhez nagyonnagyon gyorsan csatolni kell a többi törvényt, me rt egy oldalról belenyúlni a tulajdonviszonyokba káoszhoz fog vezetni. Itt megemlítettem a szövetkezeti törvényt, a földtörvényt, és amikor a frakciót készítettem föl a vitára, akkor még közöltem is azt. (Gömbös Ferenc tapsol.) köszönöm szépen…, hogy nemcs ak ezeket a törvényeket, hanem az agrárpiaci rendtartást és az érdekviszonyokat tisztázó kamarai törvényt is el kell fogadni. Ezt most azért mertem elmondani, mert a Kormány 1991. évi programtervében – amelyet a tisztelt Parlament elfogadott – ez a törvény csomag így volt benne. Ahhoz, hogy ez a káosz kialakuljon a földtulajdonjoggal kapcsolatban, az erdőbirtokosság részéről, sajnos azt kell mondanom Tiborc panaszával, hogy most azok kiáltanak tolvajt, akik a káoszt előidézték. Egy negyedóra múlva utalni fog ok rá, hogy miért mondtam el ezt a pár szót. A földtörvényről – azt hiszem, jelenleg még nem bántottam senkit – a következő a véleményem: Ismerve a törvény tartalmát, ismerve a színvonalas miniszteri expozét, valamint elolvasva a vezérszónokok hozzászólásá t, ez idáig kifejezetten szakmai és értékelhető volt a vezérszónoki rendszer. Ezt azért merem mondani, mert a törvényelőkészítők közül 20 évvel ezelőtt, amikor ebből a tárgyból a nagydolgozatomat írtam a szegedi József Attila Tudományegyetemen, a konzultá nsok között egy személy jelen volt. Tehát gyakorlatilag ez a törvény – félreértés ne essék – politikailag vitatható. Politikailag nagyok a felhangok, amelyek a földtörvény bizonyos részeivel kapcsolatosak. De szakmailag – hangsúlyozom – jól előkészített. ( 11.00) Az megint más kérdés, hogy egy ilyen kiélezett politikai helyzetben nyilvánvalóan nem mindig a szakma és nem mindig a gazdasági racionalitás dönt.
