Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - NAGY-BOZSOKY JÓZSEF, DR. (MDF)
171 Felszólaló: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először saját, a 13 533as, illetve az azt pontosító 14 415ös számú módosító javaslatomról kívánok szólni. Ebben a zt kérem, hogy a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban jogi személyiséggel felruházott helyi szervezeti egységet kelljen létrehozni. Ez szükséges azért, mert a törvény ennek csak a lehetőségét biztosítja, hogy a területi kamarák ilyeneket létrehozh assanak. Ezen javaslatomat a soproni Gazdasági Kamara megkeresésére tettem. Annyit el kell mondanom, hogy ez az országban az első vidéki kamara, jelenleg is a legnagyobb taglétszámmal bír, százhatvan körüli a tagjainak száma, és kiterjedt nemzetközi kapcso latokkal is rendelkezik. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben elképzelhetetlen, hogy továbbra is érvényesüljön a megyei centralizáció, hogy bizonyos lehetőségeket esetleg a megyék ne adjanak tovább. Tehát mindenképpen szükséges az, hogy törvényi szinten önálló jogi személyiséggel legyenek felruházva a helyi szervezeti egységek. Szólni kívánok néhány módosító javaslatunkról, amelyeket Kis Zoltán és Juhász Pál képviselőtársaimmal adtunk be közösen, annál is inkább, mert Fekete Gyula képviselőtársam ezekről már szót ejtett, bár azt hiszem, nem teljes mértékben értette meg azok lényegét. Mi hangsúlyozzuk, hogy a kötelező tagságon alapuló, hatósági jogkörrel felruházott agrárkamarai rendszert támogatjuk. Ennek megfelelően nyújtottuk be módosító indítványainkat, ezek egyike a tagregisztrációra és a tagdíj rendezésére vonatkozik. Úgy gondoljuk, hogy a mezőgazdasági kistermelők tagsága – hangsúlyozom, akik árutermelők – az áfatörvény szempontjából a tagregisztráció során az első kompenzációs felár igénybevételében részesül. A kamarai hozzájárulás mértéke viszont az adótörvényekkel koherens; a mezőgazdasági termékértékesítés során a felvásárló köteles a kamarai hozzájárulást levonni. Másként nehezen képzelhető el, hogy a közel egymillió kistermelő árutermelő nyilván tartását megfelelőképpen lehessen adminisztrálni. S ekkor a bizonylat egyegy példányával az átvevő, a vállalkozó és a kamarai iroda rendelkezik. A másik javaslatunkról Pál László képviselőtársunk részletesen szólt, azt nem kívánom ismertetni. Korábbi két javaslatunkat a Kormány képviselője támogatta, és ezt kérem képviselőtársaimtól is. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik NagyBozsoky József képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. NagyBozsok y József (MDF) NAGYBOZSOKY JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági kamaráról szóló törvény megalkotása új korszakot nyit a gazdasági rendszerváltozást elősegítő törvénykezési folyamatban. A modern piacgazdaság intézményrendszer ében fontos szerep jut a köztestületi jelleggel működő gazdasági kamaráknak, amelyek a vállalkozások automatikus kamarai tagsága, illetve a kamarai szervezetek alulról felfelé történő kiépülésével, választás útján jönnek létre. (19.00) A gazdasági kamarák tehát a nemzetgazdaság egész vállalkozószektorát átfogják, az egyéni és a kisvállalkozásoktól a nagyvállalkozásokig, illetve az ipari és kereskedelmi szolgáltatószektortól a kisipari jellegű vállalkozásokon át az agrárszektorig. A nemzetgazdaság egészére k iterjedő kamarai szerveződés a törvénytervezet szerint három köztestületi kamara keretei között valósulna meg, melyek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézműves Kamara és a Magyar Agrárkamara.
