Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
169 módosítások más törvényeket oly pontokon módosítanak, hogy az országos kamarák felállá sát már a törvény hatálybalépésének pillanatában ténynek tekintik. Ez azt jelenti, hogy a jövő hónaptól kezdve feltételezhető, hogy számos munkát törvényesen csak oly módon lehet elvégezni, ha az országos kamarákkal egyeztetnek az illetékes állami hivatalo k. De ezek az országos kamarák ebben az időszakban még nem léteznek. Ezek csak a választási mechanizmus lebonyolítása után, tehát valamikor – jobb esetben – jövő év elején, az általam javasolt esetben jövő év közepén állnak föl. Tehát eddig az időpontig eg y furcsa törvényi állapot alakul ki, amikor nincs jogelőd, nincs kamarai szervezet, de a velük történő egyeztetéseket törvény írja elő számos ponton. Ezért javaslom, hogy a törvénynek az a fejezete, amelyik különböző gazdálkodási és egyeztetési jogszabályo k módosítását irányozza elő az országos kamarákra való tekintettel, ne lépjen életbe mindaddig, ameddig nem jöttek létre az országos kamarák. Elhangzott itt már korábbi hozzászólásokban a jogelőd, jogutód problémája a Magyar Gazdasági Kamara, illetve az Ip ari és Kereskedelmi Kamara tekintetében. Azt hiszem, hogy itt számos pontatlan fogalmazás van. A Kormány részéről a szövegben éreztem egy törekvést arra, hogy megtalálja az áthidaló megoldásokat. A jelenleg működő Gazdasági Kamara egyfelől civil szervezet, másfelől pedig nem civil szervezet, hanem egy – ha jól tudom – elnöki tanácsi törvényerejű rendelettel létrehozott testület. Egy kétarcú szervezet, amely kétarcú szervezetnek az egyik arca civil szervezetként működhet tovább a kamarai rendszer e törvény a lapján történő felállása után; a másik oldala megszűnne. A civil szervezet fennmarad, a törvényerejű rendelettel létesített funkciók pedig átkerülnek az új kamarákba. Ennek megfelelően differenciáltan kell bánni ennek a kamarának a sorsával. Másképp kell v iselkedni az átadandó funkciók tekintetében, és másképpen a nála maradó funkciók tekintetében. A Kormány szövegjavaslata megpróbálta áthidalni – például – vagyoni kérdésekben ezt a problémát, amelyben azt mondta, hogy a vagyon egy része átadandó az újonnan létrejövő kamaráknak, a másik része pedig természetszerűleg a civil tevékenység további folytatását kéne, hogy szolgálja. Ebben furcsa események zajlanak. Az utóbbi időben találkoztam újabb ügyészségi kezdeményezésekkel, miszerint a kamarának ez a vagyona törvénytelen vagyon. Tudomásom szerint a kamara rendezte a korábbi problémákat. De nem is akkora vagyonról van szó, hogy itt valamiféle óriási vagyonátmentésekről kéne beszélni, mint ahogy képviselőtársam erre utalt. Ha jól tudom, körülbelül 350 millió fo rint nagyságrendű vagyonról van szó, amely részben épületrészekben, részben pedig egyéb eszközökben, kis mennyiségben pénzben nyilvánul meg. Ezeknek a rendeltetése szerinti felosztását azt hiszem, hogy nagyon egyszerűen el lehet rendezni. Hogy mekkora ez a z ügy, azt önök jól tudják; ha bizonyos székházügyekhez hasonlítjuk, akkor kiderül, hogy Magyarországon a Gazdasági Kamara messzemenően nem akkora szervezet, mint egyes más társadalmi intézmények. (18.50) Szerintem a vagyoni kérdések józanul, részben a Kor mány által javasolt módon, esetleg az általam benyújtott csatlakozó módosító indítvány alapján kezelhetők. Kezelendő mindenképpen a jogelőd, jogutód kérdése a nemzetközi szerződések tekintetében, hiszen a mai Magyar Gazdasági Kamara számos nemzetközi szerv ezetnek tagja, számos nemzetközi szervezettel, illetve külföldi gazdasági kamarával működik együtt rendszeresen, részben a törvényerejű rendelet alapján kapott felhatalmazások szerint, s ezeket az együttműködéseket nem lenne jó az országnak, a gazdaságnak és a gazdaság szereplőinek feladniuk. E tekintetben tehát a törvénynek mindenképpen tartalmaznia kellene a jogutódlás kérdését, amire én a a magam részéről javaslatot teszek. Ezenkívül vannak olyan belső feladatok, amelyet a magyar törvényerejű rendelet bí zott a Kamarára, amit szintén át kell venniük az új kamaráknak, folytatni kell a munkát, például a termékek származási igazolásai tekintetében és más kérdésekben. Azt javaslom, ennek a lehetőségét szintén fogalmazzuk bele a most előttünk fekvő törvény végl eges változatába.
