Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
168 találkozunk, a min a gazdasági bizottságban még egyszer mindenképpen végig kellene menni, ezért ehhez én egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be, amelyről még részletesebben szeretnék beszélni. A bizottsági tárgyalás időszakában maradtak elvarratlan szálak, erre itt több utalás történt az előző hozzászólásokban. Például az angolszász országokból származó vállalatok kamaráinak az igénye, illetve a kamarai névhasználat kérdése, és elvarratlan szál maradt például az Érdekegyeztető Tanáccsal történő egyeztetés kérdés e is, amire – úgy emlékszem – itt korábban ígéret született. Az indítványaimat illetően többféle megoldás született. Némelyik indítványomat a bizottságok támogatják, némelyiket teljes mértékben vagy legalábbis kétharmados mértékben elvetik, némelyik indítv ányomat beépítették a bizottsági módosító indítványokba, és most bejelentem, hogy néhányat írásban vissza fogok vonni az elnök úrnál, illetve a titkárságon. Ma az asztalra került négy olyan csatlakozó módosító indítványom, amelyek az elmúlt heti bizottsági tárgyalások következményeként kerültek ide. Úgy érzem, néhány kérdésen még érdemes tovább gondolkodni; erről szeretnék szót ejteni. Nem adtam be csatlakozó módosító indítványt az ügyészség kérdésében. Itt Fekete képviselő úr az előbb aposztrofálta ezt a p roblémát. Úgy érzem, a kamarák felügyeletének az ügye a viták után továbbra is rendezetlen maradt. Az a megoldás, amelyik azt javasolja, hogy a Kormány illetékes minisztere felügyelje a megfelelő kamarákat, ugyan ad mozgásteret majd a Kormánynak, mert kine vezheti bármely miniszterét a felügyelet ellátására, ugyanakkor azt a veszélyt hordozza magában, hogy a szakmailag érintett és vitapartnerként jelentkező miniszter láthatja el a felügyeletet egy ilyen szöveg alapján. Ehhez képest egy semleges megoldást jel entene az ügyészi szervezet, amelynek előnye a kormányzati szervekkel szemben az is, hogy decentralizáltan működik az országban, tehát a decentralizáltan létrejövő közel 60 kamarának a felügyeletét sokkal praktikusabban tudja ellátni. Ezért ezt a módosító javaslatomat fenntartom, és kérem a további megfontolásokat a tekintetben, hogy ne a Kormány kijelölt minisztere, hanem az ügyészség legyen a kamarai felügyelő szerv. Ami a múló időt illeti, a következő problémákra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelm ét. Az előttünk lévő együttes jelentésből látszik, hogy azok a határidők, amelyeket a kamarai választások lebonyolítására irányoztunk elő még az elmúlt év során – feltételezve a törvény január elsejei hatálybalépését – , ezek a határidők nem változnának. Am ennyiben ezek a határidők nem változnak, ez azt jelenti, hogy ha feltételezhetően néhány héten belül a törvény hatályban lesz, akkor mindössze kilenc, kilenc és fél hónap az, ami a teljes szervezés lebonyolítására rendelkezésre áll. Ezen belül van egy olya n időszak, ahol nemcsak a kamarai tagok vagy tagjelöltek, nemcsak a kamarai előkészítő bizottságok lesznek elfoglalva, hanem – a törvényjavaslat értelmében – a területi jegyzők is, akik tudomásom szerint különösen április és június között más munkával vann ak elfoglalva; ismereteim szerint jelentős munkát kell, hogy vállaljanak az országgyűlési választások előkészítésében és lebonyolításában. Azt hiszem, hogy ezt a problémát fel kellene oldani. Célszerű lenne a kamarai választások ütemezését újragondolni és egy olyan idősorrendet kialakítani, amelyben a kamarai választások nem esnek egybe sem az országgyűlési választásokkal, sem pedig az önkormányzati választásokkal. Ennek a kérdésnek a tárgyalása érdekében javasoltam azt, hogy fontoljuk meg a területi kamará k megválasztásának egy év végi határidejét, és az országos kamarák megválasztására a jövő év első felét. Amennyiben ez akceptálható, akkor úgy gondolom, hogy végig lehetne vezetni a megfelelő ütemezést a törvénytervezeten. Van még egy időprobléma, amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik módosítási javaslatomban – az eredeti is erről szólt – nem vagyok biztos benne, hogy az indokolásban sikerült kellően megértetnem magam, ezért most megkísérlem, hogy erre kicsit részletesebben kitérjek. Az elénk ter jesztett törvény utolsó fejezete foglalkozik a különböző törvények szükséges módosításaival. A módosítások tartalmával általában messzemenőleg egyetértek. Azonban ezek a
