Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
167 intézményre, hanem úgy kezelik az ügyészséget, mint a végrehajt ó hatalomtól független hatalmi ágat, ami ebben az esetben a gazdasági hatalmi ág szereplőit jószerivel teljesen függetlenítené az államigazgatás ellenőrzésétől. Több társadalmi szervezet felkereste a képviselőket annak érdekében, hogy megtarthassa nevében a "kamara" elnevezést, aminek használatát a törvényjavaslat számukra 1996. január 1je után megtiltja. Pál László és Kósáné Kovács Magda az együttes jelentés 233., 234. és 237. pontjában leírt indítványaiban törölni kívánja ezt az előírást. Valóban, példáu l a Szülői Kamara, a PAX Gyermek- és Családvédelmi Kamara vagy a Társadalmi Kamara kemény szakmai munkával szerzett magának megbecsülést a mai nagyon sűrű törvényhozói munka segítése révén, és sokunkban felvetődik a kérdés: miért legyen a kamara elnevezés védett, miközben a mi saját területünk, a Parlament neve nem védett, gondoljunk csak a Civil Parlamentre, a Roma Parlamentre vagy az időnként javasolt Ifjúsági Parlamentre. Néhány kérdéses területen a törvénytervezet nem tartalmaz megnyugtató megoldást. Am ilyen keményen korlátozná a tervezet a "kamara" szó használatát belföldön, nem szabályozza azt a kérdést, hogy a nemzetközi kamarákban kamaraként mely szervezetek lehetnek tagok. Például a Magyar Gazdasági Kamara 1991 óta tagja a Nemzetközi Kereskedelmi Ka marának. Az Európai Közösség segítségével ugyanitt állították fel az EuróInfo Központot, a BCNET partnerközvetítő hálózatot, és ugyanitt szervezik az üzleti és innovációs központot. A 76. § (2) bekezdése intézkedik ugyan arról, hogy a Magyar Gazdasági Ka mara által a külföldi gazdasági kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Gazdasági Kamara részére megállapított jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át, annak létrejöttével egyidejűleg mint jogutódra. Nos, az alapvető ké rdés az, hogy létezhete részleges jogutódlás, vane olyan jogutód, amelyik jogokat és kötelezettségeket átvesz, de az ehhez szükséges ismereteket, szakembereket, infrastruktúrát nem kapja meg. (18.40) Az együttes jelentés 226. pontjá ban Glattfelder Béla képviselőtársunk javasolja az általános jogutódlás kimondását. Ezt az előterjesztő – nyilván alkotmányjogi megfontolásból – ellenzi, és hasonló módon nem támogatja Pál László hasonló szellemű, 240. és 264. pontban leírt indítványait. V éleményem szerint a törvényjavaslatban említett megoldás nem kielégítő, ugyanis a törvény csak arról intézkedhet, hogy bizonyos nemzetközi fórumokon mely köztestületek tekinthetők hivatalos képviselőknek, de arról nem intézkedhet, hogy egy független társad almi egyesület, a Magyar Gazdasági Kamara milyen jogosultságokról és kötelezettségekről mondjon le. A nem megnyugtató megoldásra utal az is, hogy ebben a kérdésben ma is kézhez kaptunk nyolc kapcsolódó módosító indítványt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) E LNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Pál László képviselő úr a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Elnézést kérek, hogy nem voltam jelen a vita megindítás akor. Az a helyzet, hogy az elmúlt három hónapban, amióta megkezdtük a kamarai törvény plenáris vitáját, több minden változás történt. Mindenekelőtt a bizottságok dolgoztak, a képviselő urak indítványokat nyújtottak be, ezeket megtárgyaltuk. Az indítványok jelentős része javított a tervezeten, némelyik indítvány – az én véleményem szerint – rontott a tervezeten. Telt az idő, és az idő múlására nemigen voltunk figyelemmel a végleges szöveg kialakításánál. Azt hiszem, hogy egy olyan problémával
