Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
148 (16.50) Azt is tudomásul vette, hogy a határozattervezet nem intézkedik az emelés legkisebb mértékeiről, mivel ez a mérték a bizottsági vitán részt vevő minisztériumi szakértő tájékoztatása szerint automatikusan adódik a n yugdíjemelésre vonatkozó jogszabályokból, és ez idő szerinti összege 664 forint. Az intézkedés révén a gyermekgondozási segélyhez járó pótlék havi összege 700 forinttal, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 400 forinttal növekszik meg. A bizo ttság a határozattervezetet egyhangúlag – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Csehák Judit a Magyar Szocialista Párttól. Felszó laló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelenlegi előterjesztés – mint ahogy arról miniszter úr is szólt – a Társadalombiztosítási Önkormányzatok közül a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatára készül t el és azzal egyetértésben került a tisztelt Ház elé. Ez örvendetes tény. És üdvözöljük azt is – az előterjesztés pozitívumaként – , hogy nem kezdődik el az idei nyugdíjemelés kapcsán az a tavalyi kellemetlen vita, hogy vajon be kelle tartania a Kormányna k és a Parlamentnek a jelenleg hatályban levő törvényt. Abból indul ki tehát ez a közös előterjesztés, hogy az 1975. évi II. törvény 44. § (6) bekezdése alapján az idei átlagos nyugdíjemeléseknek meg kell felelniük az idén várható nettó keresetnövekedés mé rtékének. Éppen azért, mert törvényes előírás alapján készült ez a mostani előterjesztés, azt gondolom, érdemes elidőzni néhány részletkérdésnek tűnő ügynél, sorra venni ezek közül néhányat, hiszen higgadtan és tárgyilagosan, politikai felhangoktól mentes vitában ezekre a szakkérdésekre is figyelhetünk. Négyet szeretnék ezek közül megemlíteni. Először is az a véleményünk – egybehangzóan az önkormányzat álláspontjával és miniszter úr véleményével – , hogy az évi rendszeres nyugdíjemelésekről a törvénynek kell rendelkeznie. Módosítanunk kell tehát az ügyek döntésének jelenlegi mechanizmusát. Jelenleg ugyanis először a tisztelt Ház elfogadja, többnyire az év utolsó napjaiban a társadalombiztosítás költségvetését. Ez a költségvetés rendelkezik a nyugdíjemelésre s zánt összegekről, majd ennek a rendelkezésnek a birtokában kezdődik el a vita a konkrét metódusról az önkormányzatban, aztán az önkormányzat és a Kormány között, majd fogadja el a Kormány a tervezetet, majd terjeszti az Országgyűlés elé. És amikor mi dönté st hozunk – még ha egybehangzó is az a döntés – , jelenhet meg a Kormány rendelete, aminek alapján az éves nyugdíjintézkedést végre lehet hajtani. Az önkormányzatok létrejötte után egyszerűsíthető, ésszerűsíthető a jelenlegi döntéshozatali folyamat, és kial akítható egy olyan törvényi szabályozás, amelynek kapcsán nem kell ezt a hosszú menetet minden évben végigjárni, aminek kapcsán transzparenssé válik, kiszámíthatóvá, beláthatóvá az éves nyugdíjemelés mechanizmusa. Egy olyan törvényre van tehát szükség, ame ly valójában világossá teszi az egyes ember, az egyes nyugdíjas előtt, hogy mire számíthat évente, s amelynek kapcsán a Kormány és az önkormányzat a végrehajtás metódusáról már szabadon tárgyalhat és szabadon dönthet. Szeretném elmondani azt is, hogy a mi várakozásaink szerint 1994re kellett volna megszületnie ennek a törvénymódosításnak. És nagyon határozottan az a véleményünk, hogy miután az 1975. évi II. törvény módosításáról még ezután fogunk tárgyalni, ez a tárgyalási menet lehetőséget ad arra, hogy a kár még a jelenlegi Parlament időszakában megszülessék egy olyan, a nyugdíjemelések rendszerére vonatkozó törvénymódosítás, ami a nyugdíjasoknak garanciát adhatna.
