Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A hadigondozásról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GREZSA FERENC, DR. (MDF)
1400 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Grezsa Ferenc képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Grezsa Ferenc (MDF) GREZSA FERENC, DR. (MDF) Tisz telt Országgyűlés! Nagyon furcsa dramaturgiája van ennek a fél kilenc órai vitának, két szempontból is. Az általános vitához hozzászóló szocialista és szabad demokrata képviselők eléggé jól kijelölték azt a mozgásteret, amiben a koalíciós képviselők hozzás zólhatnak ehhez a törvényjavaslathoz. Hiszen hogyha felidéznénk az érintett hadigondozottak múlt rendszerbeli, több évtizedes megnyomorítottságát, akkor mást se tennénk, mint kampányolnánk, ha érvelnénk ennek a törvényjavaslatnak a fontossága mellett, akko r mást se tennénk, mint szavazatokat kívánnánk gyűjteni. Nagyon érdekes dolog, hogy még a dolgoknak ez a nagyon furcsa megközelítése is hat az emberre és igenis szemérmességből, és kerülendő az ilyen vádakat, valóban nem hozza szóba azoknak az embereknek a panaszait, leveleit, személyesen elmondott keserveit, amelyeket az elmúlt években és egészen a legutóbbi napokban is elmondtak nekünk. De azért arra mégiscsak utalni kell, hogy működik ezeknek az embereknek, a hadigondozottaknak a történeti érzéke, mert n ekünk legalábbis azt mondták Hódmezővásárhelyen; késtünk, késtünk, de legalább hozzuk meg, mert ha mi nem hozzuk meg, akkor lehet, hogy ebből nem lesz törvény. Ennyit az "időzítésről". A másik dolog, ami nagyon furcsává teszi ezt a dramaturgiát, hogy ha én nem vonom kétségbe Szili képviselő úr hitelességét, amikor nagyon lírai módon kérte számon a kormányzatot és a tárcát a késedelem miatt, és ezzel mintegy bírálta, azért azt mégiscsak el kell mondani, hogy olyan párt padsoraiból hangzott el ez a bírálat, a mely jogutódja annak a pártnak, amelyik megszüntette a hadigondozottak ellátását. De hogy nehogy az a vád érjen, hogy felhánytorgatunk hosszúhosszú évtizedes sérelmeket és valamiféleképpen az itt ülő negyvenegynéhány emberrel hozzuk kapcsolatba az akkori időket és az akkori idők eseményeit, jöjjünk egy kicsit közelebbre a történelemben. Olyan párt részéről érte bírálat a kormányzatot, és személy szerint a minisztert, a Mennyi a sok sírkereszt című könyv szerzőjét, amely párt korifeusai – és ők már most is itt ülnek a Parlamentben – ezt a könyvet annak idején bizony jó pár évig fektették és nem engedték az olvasóközönséghez jutni. Ez már az 1970es években volt, hölgyeim és uraim, ez nem régi sérelem, ez nem a régi idők focija, mozija. Úgyhogy ebben a konte xtusban elsősorban, illetve főleg azokból a széksorokból személy szerint a minisztert illető, a Mennyi a sok sírkereszt szerzőjét illető kifogásokat és vádakat – ha úgy tetszik – a késedelem miatt engedtessék meg, hogy a Magyar Demokrata Fórum nevében sére lmezzem és visszautasítsam. De hogy még közelebb jöjjünk az időben, és a mai nap délutánjának 5 és 6 órája közé tekintő periódusra nézzünk, azt is el kell mondanom, hogy miközben itt a késedelem miatt érik kritikai hangok a kormányzatot és a koalíciót, akk or kénytelen vagyok emlékeztetni arra, hogy 5 és 6 óra között a honvédelmi bizottságban az ellenzék részéről többen javasolták, hogy inkább most ne fogadjuk el ezt a törvényt, mert terhet rovunk a következő kormányzat és parlament nyakába, és ez mégsem erk ölcsös dolog. Erről volt szó ugyanis, és többek között Szili képviselő úr is – ha jól emlékszem, ez nyilván a bizottsági jegyzőkönyvből visszakereshető – a halasztás mellett tört lándzsát. Természetesen ennek megvolt a maga oka; a volt hadiárvák kérdése. T ehát nem a törvény egészére vonatkozóan vagy nem azzal összefüggésben hangzott el ez a halasztási kérelem, hanem a volt hadiárvákkal kapcsolatban. Erről szeretnék még két gondolatot mondani. Részben Mádai képviselő úrnak is jelezném, hogy néhány hónappal e zelőtt az én kezemben is volt egy törvényjavaslat, igaz, az nem viselt országgyűlési számot, de azért ez jó pár hónappal ezelőtt volt. Tehát nem arról van szó, hogy Eke képviselő úr javaslata lett volna itt az első olyan munkaanyag vagy törvényjavaslat, am elynek alapján most a törvényről holnap szavazhatunk. Abban
