Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság elnöke:
1371 Indí tványunk lényege – amiről itt már sok szó esett – , hogy a nők nyugdíjkorhatárának elrendezése úgy történjék, hogy 55. életévük betöltésekor önmaguk dönthessék el azt, hogy nyugdíjba kívánnak menni vagy tovább kívánnak dolgozni. Természetesen a mostani felt ételeknek megfelelően mehetnek el nyugdíjba. Ez azt jelenti, hogy semmiféle hátrány őket emiatt nem érheti, ha viszont tovább dolgoznak, akkor a további ledolgozott idő beszámításával, annak előnyeivel tudnak nyugdíjukhoz jutni. Ennek a törvénytervezetnek az elkészítése tulajdonképpen egy nagy, a nők körében lezajlott – hogy úgy mondjam – társadalmi vihar következménye volt, hiszen éppen bizottsági ülésünkön ezzel együtt vagy egyszerre tárgyaltuk azt a tárgykört, amely szintén hozzánk jutott a Ház elnökének akaratából: a nők aláírásokat gyűjtöttek, és elénk terjesztették. Azt tudtuk mondani ezekre az aláírásokra, hogy már ezt megelőzően beadásra került a tisztelt Ház napirendjére ez a törvénytervezet, és ennek megfelelően most már – hogy úgy mondjam – okafog yottá vált ez az aláírás, hiszen amit kértek, az lényegében megtörtént. Bizonyos kérdésekben szükség lenne arra, hogy további törvények változzanak meg, így a közalkalmazottakról szóló törvény, illetőleg maga a Munka Törvénykönyve is. Bizottságunk arra az álláspontra jutott, hogy a mostani helyzetben a legfontosabb annak a Parlament által történő jóváhagyása, hogy ne változzék a női nyugdíjkorhatár, tehát tulajdonképpen adjuk meg ezt a lehetőséget. Úgyis egy teljesen új törvény megalkotása lenne szükséges a társadalombiztosításról – tekintettel arra is, hogy időközben a két alap különvált, és arra is, hogy tulajdonképpen maga a törvény is 1975. évi törvény, tehát 1975 óta nagyon sok minden megváltozott, a Parlament nagyon sokszor módosította ezt a törvényt, következésképpen egy teljesen új törvény megalkotása szükséges. Bizottságunk ezt indítványozza, javasolja is a következő parlamentnek. Ez a törvény mindenféle olyan akadályt elhárítana, amely a mostani törvény tárgyalása során felmerült, de végre lehet haj tani az akaratot, hogy a női nyugdíjkorhatár ne változzék: 55 éves korukban a nők maguk dönthessék el, hogy nyugdíjba kívánnake menni, avagy tovább kívánnak dolgozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kis Gyula Józsefnek, a szociális bizottság elnökének, a bizottság előadójának, és átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) (18.00) Felszólaló: Dr. Kis Gyula József, a szociális, családvédelmi és egé szségügyi bizottság elnöke KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság elnöke: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Megvárom a helycserét, és igyekszem röviden szólni – az előbb úgyis túl hosszan beszéltem. Bizottságunk az indítványt, amely meglehetősen nehézkes szövegűre sikeredett – talán azért is, mert a társadalombiztosításról szóló törvény stiláris elemei hatottak az előterjesztőkre – , megpróbálta nehézkességében feloldani oly módon, hogy egy közös bizottsági indítványban gyúrjuk ö ssze az eredeti indítványt – amelynek lényegéről Eke képviselő úr beszámolt, tehát hogy 55 éves korban ugyanolyan feltételekkel mehessenek a nők nyugdíjba, mint eddig – az általunk támogatottakkal. A "teljes" szó nem volt egyértelmű, a teljes nyugdíjra von atkoztatták, és a résznyugdíjnál is ugyanilyen változatlan feltételeket szeretnénk teremteni. Ezért a "teljes" helyett azt javasoltuk, hogy "az 1994. december 31ei feltételek mellett", ami mindegyik nyugdíjfajtára érvényes; másrészt a bizottsági módosító indítványba beledolgoztuk Kátay képviselőtársunknak azt a módosító javaslatát, amely egy nagyon egyszerű technikai hibát hivatott korrigálni, nevezetesen azt, hogy a honvédelmi törvény elfogadásakor egy 3as helyett egy 13as bekezdést, szakaszt helyeztünk hatályon kívül, amivel sajnálatos módon hatályon kívül helyeztük a sorkatonai szolgálatra bevonultak segélyét mint olyan
