Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számv... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke:
1359 Szerencsétlen módon nem több, mint egy évvel ezelőtt, és mielőtt még igazán kialakulhatott volna, a Parlament megbízatása lejárt, ezért nem tudjuk átadni azokat a tapasztalatokat kellő módon, amiket három éven át a társadalombiztosítást felügyelő parla menti bizottságként, illetve az azt felügyelő felügyelőbizottság létrehozójaként szereztünk. Nem tudjuk átadni azt a tapasztalatot, amit úgy lehetne összefoglalni, hogy minden igazgatási rendszer, minden bürokratikus rendszer önmaga kiterjesztésére töreksz ik, arra törekszik, hogy a különböző választott testületek fölé növekedjék, hogy olyan döntési helyzetbe kerüljön, amely meghatározza saját választott apparátusának a működését, sőt ezen túlterjeszkedve egyéb választott testületek működését is igyekszik me ghatározni. Nem tudta a Parlament sem megakadályozni, és egy év alatt – érthető módon – a tbönkormányzatok sem voltak erre képesek. Hogy ez mennyire így van, azt a Számvevőszék jelentésével egybehangzóan kell elmondanom arról, hogy a társadalombiztosítás igazgatási apparátusának – tehát saját magának – a működési költségvetését ez a Ház nem fogadta el a társadalombiztosítási törvény tárgyalásakor, hanem 60 napos határidőt adott arra, hogy készítse el a részletes működési költségvetést, hiszen a főösszeg me ghatározása és az azon belüli szabad gazdálkodás lehetőségének biztosítása a Parlament túlnyomó többségének véleménye szerint sem teszi lehetővé, hogy a Parlament gyakorolja azt az alapvető felügyeleti jogát, ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási ö nkormányzatok működésébe két alkalommal szólhat bele évente, a költségvetés elfogadásakor és a teljesítés ellenőrzésekor. Ezt egy nem részletezett, csak a keretösszeget tartalmazó tbműködési költségvetésnél nem tudja megtenni a Parlament. Ezért döntöttünk úgy, hogy részletes működési költségvetést kérünk. Az önkormányzatok ezt 60 napon belül beterjesztették, és ezt tárgyalja most a tisztelt Ház. Formálisan megfeleltek a kívánságnak, azonban azzal, hogy a szabad átcsoportosítás lehetőségét az egyes tételek között a törvényben kimondatni kívánják, egyértelműen azt a szándékukat nyilvánították ki, hogy nem hajlandók magukat alávetni a Parlament ellenőrzésének, hiszen ha szabadon csoportosíthatnak át összegeket, akkor mi értelme van a részletes működési költség vetésnek. Alapvetően ez a Számvevőszék véleménye. Engedjék meg, hogy a Számvevőszék 15618as szám alatt beterjesztett véleményéből felolvassam az idevonatkozó részt. A javaslat 5. szakasza a Biztosítási Önkormányzatok előirányzatátcsoportosítási jogkörét érinti. Az átcsoportosítás lehetősége a törvényben egyébként jóváhagyott előirányzatok teljes körére terjedne ki. Az ÁSZ csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az előirányzatok közötti szabad átjárhatóság a központi költségvetési gyakorlatban nem m egengedett, a hatásköri korlátok pedig egyértelműen meghatározottak. Majd ezt elemezve azzal zárja, hogy ilyen kötöttségek mellett a Biztosítási Önkormányzatoknak, amelyek mint kvázifejezetek jelennek meg, a törvényjavaslatban megfogalmazott teljes döntési szabadsága az ÁSZ által megismert formában nehezen kezelhető. Elfogadása esetén a működési kiadások törvényben való szabályozása meglehetősen formálisnak látszik. Ha az állami költségvetést részletesen szabályozzuk, és teljes joggal tiltakozunk minden, ne m törvényben engedélyezett átcsoportosítás esetén, akkor a Kormánynál magasabb pozíciója vane a társadalombiztosítási önkormányzatnak, amely ezek szerint ellenőrizhetetlen jogkört vindikál magának. Fel kell tennünk ezt a kérdést különösen olyan esetben, m int a politikai vákuum időszaka, mint egy parlamenti ciklusváltás, amikor a konkrét ellenőrzésre gyakorlatilag nincs lehetőség. Ilyenkor különböző, Parlamenten kívüli szervezetek olyan hatáskörökre próbálnak kiterjeszkedni – legyen az akár a Területi Önkor mányzatok Szövetsége, amely egyetértési jogot követel a gyógyszertárprivatizálásban, legyen az a társadalombiztosítási önkormányzat, amely a rendeletalkotásban való egyetértésen túl a törvényhozással kapcsolatban is azonnal felhördül, mihelyt nem teljes e gyetértéssel találkozik, és ilyen esetben olyan vad sajtótámadást indít, mint az elmúlt húsvéti napok alatt, amikor a bizottságunkat, szülő- és keresztatyjukat gátlástalannak és erkölcstelennek nyilvánította, mialatt mindössze azt csináltuk, hogy 5,4 milli árdot előrehoztunk egy másik törvényből, hogy a nővérbéremelésnek nevezett munkahelyi pótlék kifizetésére egyáltalán sor
