Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számv... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke:
1360 kerülhessen, hiszen hiába volt egyetértésük az erről szóló kormányrendelettel, addig nem voltak hajlandók fizetni, amíg a költségvetés előre át nem utalja az idevonatkozó összegeket; megtettük, előrehoztuk ezt az 5,4 milliárdot, mégis ennek ellenére teljesen érthetetlen támadásokat kaptunk a döntésünkkel kapcsolatban. Amikor vállaltam ennek az előadói beszédnek az elmondásá t, megmondtam a bizottságnak, hogy nagyon keserű szájízzel fogok beszélni. Úgy érzem, a bizottság nem kellő egyensúlyt, nem kellő harmóniát, az érdekek kiegyensúlyozásának nem kellő megalapozását javasolta annak idején a Parlamentnek, amikor az önkormányza t kormányzaton, az államigazgatáson és a jogalkotáson belüli helyzetét meghatározta. Nagyon szomorú vagyok, mert ennek a korrekciója már csak a következő parlamentnek adatott meg. Bizottságunk azzal együtt, hogy ezeket a költségnövelő tényezőket – amire a Számvevőszék igen tisztelt elnöke is kitért, és amely három számmal érzékeltethető: hogy 4,74 milliárd Ft volt a működési költség 1991ben, amikor az önkormányzatok gondját elkezdtük viselni, ez 1994re 14,6 milliárdra emelkedik az indítvány szerint 4,74r ől. Azt lehet mondani, csak egy éve van önkormányzat, de egy év alatt – 1992től, amikor még nem ők javasolták ezt – 9,23 milliárd volt, ez emelkedett 14,6re. Ugyanez idő, tehát már az önkormányzat működése alatt a létszám 7998, durván 8000 főről 10800 fő re emelkedett, és mindez úgy történt, hogy – azt kell mondjam – nyilván a feladatok szaporodtak, nőttek. Nőttek, de nem biztos, hogy ilyen arányban, és nem biztos, hogy olyan arányban, ami azt kellett, hogy eredményezze – megint az ÁSZjelentést idézem, mi nt minden adatomnál – , hogy az egészségbiztosításnál az OE központjában, az Országos Egészségügyi Pénztár központjában 66000 Ft az átlagbér; hogy a közalkalmazotti törvényt végrehajtották, de kizárólag a vezető beosztású dolgozóknál már 1993ban – megint a z ÁSZt idézem szó szerint – , a vezető beosztású dolgozók esetében már 1993 óta a köztisztviselői törvényben előírt illetményeket alkalmazzák. Ez abból a szempontból jelent gondot, hogy olyan munkatársak töltenek be vezető beosztást, akiket a törvény csak középiskolai végzettségűeknek ismer el. (17.00) Az érintettek nagy aránya – 6065% – miatt a vezetői megbízatásokat nem módosították. Tehát ez a garnitúra 66 000 Ft átlagbérrel dolgozik. Nem akarom hosszasan részletezni, felolvasni az ÁSZ jelentését. De té ny az, hogy az Állami Számvevőszék azt javasolja nekünk zárszóként, hogy a Parlament kérje fel a társadalombiztosítási önkormányzatok testületeit, tehát az önkormányzatokat és az igazgatási szervek vezetését arra, hogy mielőbb tekintsék át az apparátus fel adatkörét, a feladatellátás tárgyi, technikai, pénzügyi és személyi feltételeit, vizsgálják meg a létszám- és bérgazdálkodás helyzetét. Én azt kérném az önkormányzatoktól, hogy a következő költségvetésük tárgyalásakor ne ugyanilyen képtelen helyzetbe kerül jön a tisztelt Ház. Ezzel együtt, tisztelt Parlament, a bizottságunk egyhangúlag elfogadásra ajánlja a működési költségvetést a következők miatt: a társadalombiztosítási önkormányzat a kialakult helyzetet elképesztő módon arra használja, hogy a nővérbéreke t rendelet ellenére ne fizessék ki, hogy a működési költségvetésben rájuk rótt feladatoknak ne tegyenek eleget, amikor a részletezés helyett korlátlan átcsoportosítást javasolnak. És ha a Parlament nem megy bele ezekbe a feltételekbe, akkor működésképtelen né teszi a társadalombiztosítást. Tehát a kialakult káoszért, ami adott esetben azt jelenti, hogy ha egy nyugdíjas egy hétig nem kap nyugdíjat, akkor éhen hal, ezért a kialakult helyzetért a leköszönő Parlament a felelős. Ebben a helyzetben a bizottság, mé rlegelve mozgási terünket, tudva azt, hogy egy leköszönő Parlament és Kormány utolsó 100 napjában már semmit sem tehet – béna kacsa – , kénytelen elfogadni azt a diktátumot, és csak azt teheti, hogy figyelmezteti a következő parlamentet, hogy az első 100 na pjában minden parlament és minden kormány sokkal szabadabban rendelkezhet, mint a jelen helyzetben. Tehát fájó szívvel, de a bizottság teljes egyetértésével, ahol ugyanezt a hangot megütve tárgyaltunk, elfogadásra ajánlom az Országgyűlésnek a társadalombiz tosítási költségvetést.
