Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)
1352 A Belügyminisztérium hamarosan előterjesztést tesz a kormányha tározat pontosítása érdekében, de nem kívánja eldönteni, hogy melyek legyenek a nemzetközi forgalom számára is nyitva álló repülőterek, hiszen ezt alapvetően a földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági lehetőségek, az infrastrukturális adottságok, a környezetvé delmi szempontok fogják meghatározni. Kétségtelen azonban, hogy ezen feltételeknek – csakúgy, mint a nemzetközi szerződésekben előírt biztonsági követelményeknek – a jelentős beruházási költségek miatt jobbára csak néhány, ma is a nemzetközi forgalmat lebo nyolító repülőtér fog megfelelni. Szívből kívánom, hogy a békéscsabai repülőtér mielőbb zárkózzék fel ebbe a sorba, és tegyen eleget azoknak a biztonsági feltételeknek, amelyek meglétével képviselő úr már most is kecsegtet bennünket. Képviselő úr megnyugta tására közlöm azt is, hogy a békéscsabai repülőtér ma sincs kizárva a nemzetközi forgalomból, hiszen olyan esetekben, mint például az ön által is említett ejtőernyős világbajnokság, a belügyminiszter engedélyezni kívánja a jövőben is az ideiglenes határátk előhely megnyitását. Más esetekben pedig a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken történő első leszállás után, az ott végrehajtott útlevél, vám- és biztonsági ellenőrzést követően a Békéscsabára és környékére utazni szándékozó vendégek, üzle temberek repülőgéppel is folytathatják útjukat a békéscsabai repülőtérre. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Még egy kérdésünk van hátra. Dr. Török Gábor, a Magyar Demokrata Fórum képviselőj e kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez Élőállatembargó avagy halott kártérítés címmel. Török Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. Kérdés: Dr. Török Gábor (MDF) – a földművelésügyi miniszterhez – Élőállatembargó avagy halott kártérítés címmel TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mindannyian tudjuk, a mai magyar mezőgazdaságban a legfőbb probléma az értékesítés. Kérdésem is ezzel kapcsolatos. Fogadóórámon mint helyi képviselőt keresett meg az INTERKÜR Bt. ügyveze tője és kérte a segítségemet korántsem helyi és korántsem általános kérdésben. A betéti társaság élőállatexporttal foglalkozik, és mint ilyen rendkívül fontos a magyar mezőgazdaság számára, hisz piacot biztosít. A cég 1993. április 7én, tehát egy évvel ez előtt egy kamion pecsenyebárányt indított útnak Németországba, a FRISCHLAMM kereskedőpartnere részére. Az állatok a legtörvényesebb keretek között hagyták el az országot, minden bizonylattal. Mire 8án hajnalra a német határra értek, érvénybe lépett az élő állatembargó, melyet a Közös Piac országai rendeltek el az ismert és leginkább vélt okokra hivatkozva. (16.00) Az állatokat a határtól vissza kellett fordítani. Az állatok a négynapi utazás és a várakozás után lefogyva és legyengülve kerültek értékesítésr e jóval az értékük alatti 90 Ft/kgos áron. Súlyveszteségi többletük 6%. A kereskedelmi társaságot így 640871 Ft kár érte. A Kormány az embargó okozta károk enyhítését célul tűzte ki, és tett is ennek érdekében: 235 millió Ftot különített el az 1071/93. s zámú rendeletével, de a kérdésemben szereplő kárvallottak mindeddig sem ebből, sem más alapból semmilyen összegű kárpótlást nem kaptak, noha a kár ténye a lehető legkorrektebb módon dokumentálható, hisz az állatok szállítási mozgását hatóságok ellenőrizték . Az állatok vételára, az odavissza szállítás költségei adottak, valamint adott a kényszerértékesített állatok eladási ára és súlya is. Tisztelt miniszter úr! Tisztelettel kérdezem, hogy korábban a minisztériumban dr. Rieger Lászlóhoz eljuttatott dokument umok alapján megállapíthatóe vagy sem, hogy az INTERKÜR Betéti Társaságot az 1993. április 7én bevezetett EKembargó kapcsán jelentős anyagi kár érte. Megállapíthatóe a cég vétkessége? Magam úgy gondolom természetesen, hogy nem. A minisztérum