Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince):
1353 milyen fo rrásokkal rendelkezett és rendelkezik, hogy e valós kár mértékét enyhíteni tudja? Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps a bal oldalról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, szíveskedjék a v álaszt megadni! Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Török Képviselőtársam! Megértettem az ön gondját, és megértettem az INTERKÜR Bt. anyagi problémáit is. A következőt szeretném mondani: teljes egészében egyetértünk azzal, hogy ez az embargó, amely a Közös Piac országai részéről a múlt évben érte Magyarországot, óriási trauma volt, és megítélésünk szerint nem véletlen, hogy ez pontosan húsvét előtt volt, amikor a húsvéti bárányok kiszállítása volt napirenden. Ennek ellenére a következőt tudom mondani: Kétségtelenül egyetértünk azokkal a kérdésfelvetésekkel, amelyeket ön leírt, nevezetesen, hogy kár é rte ezt a bt.t, nevezetesen azzal, hogy vétlen volt ennek a kárnak a bekövetkeztében. A harmadik kérdésére azonban sajnos nem tudok kedvező választ adni, hogy tudniillik a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezike olyan pénzeszközökkel, amelyekből ezt a kárt valamilyen módon enyhíteni tudja. Általánosságban elmondom, hogy az agrárpiaci rendtartási törvénnyel az Országgyűlésnek az volt a célja, hogy valamilyen szociális, illetve ha nem is szociális, de mégis egy védőhálót húzzon a termelők, a feldolgozók é s az értékesítők alá azzal, hogy végérvényesen ne menjenek tönkre, ha valamilyen rendkívüli kár következne be, illetve a piaci körülmények között nem tudják megfelelőképpen értékesíteni a termékeiket. Az agrárpiaci rendtartási bizottság, illetve az Agrárpi aci Rendtartási Hivatal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de foglalkozott a Kormány is, és ön említette, hogy a költségvetés milyen összegekkel és milyen célra fordított bizonyos pénzeszközt ennek a kérdésnek a valamilyen módon való kezelésére, azonban e z speciálisan az ő gondjukat nem oldotta meg. Elmondom, hogy az agrárpiaci rendtartási tárcaközi bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel, és azt mondta, illetve rendelte el, hogy a vágott bárányok továbbtartási költségeinek fedezetére 600 Ftot ad darabon ként, ha a bárány exportra került később, mert onnan kimaradt. Azonkívül a jerkebárányok, amelyek kiszállítása meghiúsult, tenyésztésbe állítására 1500 Ftot adott darabonként, a támogatás teljes összege ténylegesen meghaladta a 300 millió Ftot. Továbbá a z idehaza rekedt marha, sertés és juh harmadik exportpiacra jutását többletexporttámogatással segítettük milliárdos nagyságrendben. Tudom, hogy ezek a szállítási, illetve a bárányok lefogyásával, csökkent értékű értékesítésével keletkezett károkat nem eny hítik, azonban az agrárpiaci rendtartás, és ezen keresztül az állami költségvetés, amely ehhez a pénzt biztosítja, sajnos, nem tudja teljes egészében átvállalni azoknak a kárát, akik a termelés, illetve a piac szereplői. Nyilvánvaló, hogy a piaci körülmény ek között az embernek szabadságában áll meggazdagodni, de, sajnos, bizonyos értelemben tönkremenni is. Tudom, hogy ez a szlogenszerű mondás nem elégíti ki a bt.t, de az agrárpiaci rendtartási eszközökkel nem lehetett az ő konkrét kárát kezelni. Ezért mi ú gy gondoljuk, és ha csak tanáccsal tudunk szolgálni, ne vegyék zokon, hogy csak valamilyen fuvarozásbiztosítási megoldás és szerződés lehet az, amelyik a bt. tekintetében tulajdonképpen a jövőben kezelni tudja ezt a kérdést. Ennek a kérdésnek az agrárpiaci rendtartási eszközökkel való kezelése lefutott, ma már ezt így, sajnos, nem tudjuk kezelni. Köszönöm, és kérem, hogy vegye figyelembe a válaszomat. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Vörös Vince) :
