Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince):
1348 történt módosítása is, amikor is a korábbi 32 évről 10 évre csökkent az elbirtoklás ideje. Véleményem szerint ez a határidő igen rövid és etikátlan. Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat, hogyan látja a Kormány a jelenlegi helyzetben ennek a paragra fusnak a helytálló voltát? Szándékozike a Kormány ezt az időt 15 vagy esetleg 20 évre megváltoztatni? S amennyiben igen, mikor szándékozik a Parlament elé terjeszteni ezt a módosítást? Ugyanis úgy gondolom, nagyon sok embert megnyugtatna ez a méltatlanul rövid idő, ennek a 10ről 15, esetleg 20 évre történő megváltoztatása. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Isépy Tamás i gazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szerencsére a jogintézmény létjogosultságán nem kell vitatkozni a kérdés kapcsán, hiszen k öztudomású, hogy az elbirtoklás intézményének az indoka, hogy aki nem törődik a tulajdonával, azzal szemben a tényleges birtokost jogosultsághoz juttatja, tulajdonjogot szerezhet. A másik része pedig az, hogy jogbizonytalanságot szüntet meg. Kétségtelen, h ogy a Ptk. hatálybalépéséig az elbirtoklási idő 32 év volt. A Ptk. előkészítése során fölmerült, hogy ez egy fél emberöltő: a 32 év. Mindig fölmerül a mihez képest hosszú valami és mihez képest rövid. Egy olyan feudális csökevénynek tekintették a 32 évet, ami az akkori körülményekhez viszonyítva kétségtelenül nem volt hosszúnak tekinthető. (15.40) De ez egy módfelett kezdetleges jogszolgáltatási, forgalmi, közlekedési és hírközlési viszonyoknak felelt meg. Az időtartam csökkentése a Polgári Törvénykönyvben nyilvánvalóan indokolt volt, mert az intézmény céljának megfelelően a jogilag bizonytalan helyzetek mielőbbi felszámolását eredményezi. Másfelől ugyanakkor a tulajdonosnak is elegendő időt hagy arra, hogy a jogait sikerrel érvényesítse. Az elbirtoklás nyug vásának és a megszakadásának viszonylag széles körű lehetőségére is nyilvánvalóan a tíz éves időtartam olyan iszonyatosan rövidnek nem tekinthető és a jogállamiság szempontjából oly fontos jogbiztonság megteremtését is kellő mértékben szolgálja. Ha összeha sonlítjuk a kontinentális jogalkotással, az európai elvárásoknak is teljes mértékben megfelel. Ott kétségtelenül különböző időpontok érvényesülnek az ingatlanra és az ingókra vonatkozó elbirtoklásra. A Ptk. általános felülvizsgálata során – mert azt ne tes sék kívánni, hogy az elbirtoklási idő módosítása tárgyában bármely kormány bármikor a Ptk. módosítása iránti indítványt terjesszen elő – tehát akkor meg lehet fontolni, hogy jelenleg a Ptk.ban a jóhiszemrosszhiszemnek nincs jelentősége, az elbirtoklásból kizárja az erőszakkal és az alattomban szerzett tulajdonjogot. Ha az új konstrukcióban a törvényhozás különböztetni fog a rosszhiszem és a jóhiszem között, akkor a rosszhiszemű elbirtokló vonatkozásában nyilván meg lehet majd hosszabbítani az elbirtoklásh oz szükséges időt, de a jelenlegi szabályozás szerinti tíz év minden irányú elvárásnak megfelel. Erre a kérdésre azt tudom csak válaszolni, hogy konkrét törvénymódosítás formájában a tíz éves elbirtoklási idő meghosszabbítása nem szerepel a Kormány jogalko tási tervében. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Következik dr. Gaál Antal, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, aki kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek A Bal atonparti települések vízdíja ügyében címmel. Gaál Antal képviselő urat il- leti a szó.
