Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - GAÁL ANTAL, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1349 Kérdés: Dr. Gaál Antal (MDF) – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez – A Balatonparti települések vízdíja ügyében címmel GAÁL ANTAL, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ez év február 1jén a DélDunántúli Regionális Vízmű 100Ft plusz 10 Ft áfával emelte a Balatonparti települések víz- és csatornadíját. Tudomásom van arról, hogy az ország különböző rész ein nem azonosak a víz- és csatornadíjak. De áttekintve a különböző összegeket, igen feltűnő a Balatonparti településeken megállapított magas díj. Ezzel kapcsolatosan elhangzott az az érvelés, hogy az ott élő emberek komoly jövedelemmel rendelkeznek az id egenforgalomból, ez természetesen befolyásolja a víz- és csatornahasználatot, és ennek megfelelően így ez az összeg számukra nem magas. Szeretném megjegyezni, hogy igen nagy azoknak a száma, akik nem rendelkeznek idegenforgalmi bevétellel, illetve bevétele ik olyan elenyészőek, hogy ezek nem kompenzálják a magas víz- és csatornadíjakat. Kérdezem a miniszter urat, láte valami lehetőséget a kérdés megoldására? Várom a válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Schamschula György miniszter urat, szí veskedjék megadni a választ az elhangzott kérdésekre. Dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A víz- és csatornadíjak emelkedé sének és ilyen nagyarányú növekedésének több oka van. Az első és talán a leglényegesebb az, hogy az önkormányzati törvény lehetővé teszi azt, hogy egyes községek, városok, egyes területek kiszakadjanak abból a regionális ellátási hálózatból, amely valamiko r kialakult és létrejött, hogy a költségek egalizálásával elfogadható szinten tartsák a víz- és csatornadíjakat. Éppen ezért az a helyzet alakult ki, hogy mindig a legalacsonyabb önköltségű területek léptek ki a régióból, adott esetben a Dunántúli Regionál is Vízmű területéről, és ezáltal automatikusan emelkedett az ellátás önköltsége. A megnövekedett önköltség megint lehetővé tette azt, hogy némely, most már relatíve kedvezőbb helyzetbe került önkormányzat ismét kilépjen, és ez a folyamat gyakorlatilag megá llapíthatatlanul folytatódik. Ennek a törvényi rendezése, sajnos, már csak a következő országgyűlés dolga lesz. A másik, amit meg kell mondani, hogy a csatornázási díjak rendszerében van egy rendkívül nagy anomália. Elmondtam már a Parlamentben – és nem gy őzöm elégszer hangsúlyozni – , hogy ma egy olyan téves szemlélet uralkodott el, hogy az fizet a legtöbbet, aki csatornázik, szennyvíztisztítót épít és többékevésbé tiszta vizet enged vissza a természetbe, hiszen meg kell fizesse a szennyvíztisztítás és csa tornázás költségeit. Aki csak csatornázik, de nem épít szennyvíztisztítót, már elfogadhatóbb "büntetésben" – idézőjelben – részesül, míg az, aki a szennyezett vizet beleengedi a vakvilágba, a talajvízbe, az ásott kútba, tehát magyarul utódaink számára pusz títja el a jövendőt, az mentesül a csatornázási költségek alól. Nagyon remélem, hogy hamarosan eljön az a nap, amikor rádöbben a társadalom arra, hogy a legnagyobb pénzt annak kéne fizetni, aki nem hajlandó szennyvíztisztítót építeni és csatornázni, és azt kell támogatni, tisztelt képviselőtársaim, aki törődik a környezetével. Ha ezt a két koncepciót keresztülvisszük, akkor valóban csökkenthetők a szennyvíztisztítás és az ivóvízszolgáltatás díjai. Addig azonban csak azt tudom mondani, hogy a költségvetésbe n ebben az évben 1,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, hogy a kiugróan magas víz- és csatornadíjakat mérsékeljük. Ebből az 1,5 milliárd Ftból igen nagy részt kapnak azok a lakosok, akik a Dunántúli Regionális Vízmű területén élnek, hiszen nekik 66 Ft az ivóv íz és 110 Ft a csatornázási díj. Nem látják azt, hogy tulajdonképpen 15% dotációt kapnak az ivóvízre, és közben 50% dotációt kapnak a csatornázásra.
