Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1323 Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kifejezetten mulatságos Bogárdi képv iselő úr fellépése Szabó képviselőtársunknak a szövetkezetek szétverésével kapcsolatos hozzászólására. Én úgy emlékszem, 1991 nyarán – amikor még nem volt mezőgazdasági bizottság a Parlamentben, és a gazdasági bizottság tárgyalta elsőként a szövetkezeti tö rvény és a szövetkezeti átmeneti törvény, ha jól emlékszem, napirendre tűzését – , Bogárdi képviselő úr azt mondta, szó sem lehet arról, hogy ezek a törvények a Parlament elé kerüljenek. Arról volt szó, hogy szétverjük a szövetkezeteket, ha pedig ezt a két törvényt – tehát tételesen a szövetkezeti I. és a szövetkezeti II. törvényt – elfogadjuk, akkor ettől a szövetkezetek megerősödnek. A másik dolog: én úgy érzem, hogy a rám vonatkozó felszólalásában Bogárdi képviselő úr félrevezeti az itt ülő kevés képvisel őt és a televíziónézőket. Én ugyanis a szövetkezetünkben folyó üzletrészeladások árfolyamát – ha úgy tetszik – nem minősítettem. Kifejezetten csak arról beszéltem, kedvező, hogy megindult az üzletrészforgalom, és ez részben annak köszönhető, hogy a szövetk ezeti üzletrészforgalom túlzott adóztatását a Parlament megszüntette. Köszönöm szépen. Még egy kérésem lenne, igen tisztelt elnök úr: a vita végén ügyrendi javaslatot szeretnék beterjeszteni. Kérem, adjon majd erre lehetőséget. Köszönöm. (11.00) ELNÖK (Szű rös Mátyás) : Igen. Kétperces reagálásra megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Köszönöm szépen. Szeretném megvédeni Bogárdi Zoltánt Szabó Lukáccsal szemben. Tudniillik itt egy elég fatális félreértéssorozat történt annak idején a törvény átalakítása folyamán, valamint a Kormány törvénytervezetének átalakításakor. Bogárdi Zoltán, Tellér Gyula és sokan mások a gazdasági bizottságban azzal a szándékkal alakították tovább a Ko rmány tervezetét, hogy könnyűvé tegyék tagsági csoportok kiválását; azért tagsági csoportokét, mert a legtöbb vagyonrész olyan, hogy csak több ember tulajdonában használható – különkülön, ha szétszednénk, nem lehetne. Ennek érdekében nagyon nagy munka tör tént, hogy valóban önállósulhassanak tagsági csoportok, illetve az, aki egyénileg akar gazdálkodni, egyénileg tudjon gazdálkodni. Mivel azonban ennek az egésznek a feltételezése az volt, hogy a tsztagok a tulajdonosok, ezért a gazdasági bizottság nem foga dta el azokat a módosító indítványokat – és akkoriban még a kormánypártok sem – , amelyek speciális osztási szabályokkal a dolgozó tagoktól a tulajdon többségét átvitte a nyugdíjasokhoz és a tulajdon egynegyedét átvitte a kívülállókhoz. Tehát abban a koncep cióban készült a törvény, miszerint a tulajdon zöme a dolgozó tagoké, és a dolgozó tagok így helyzetbe kerülnek, hogy a saját ízlésük szerint átalakítsák vagy szétvigyék a szövetkezetet. Utolsó héten, a gazdasági bizottság ülései után, a gazdasági bizottsá g véleménye ellenére, partizánmódra kerültek bele olyan osztási szabályok, vagyonosztási szabályok, amelyek egyszerre megváltoztatták a törvény összhatását. Akik ugyanis a módosításokat bevitték, analfabéták voltak, és nem nézték meg, hogy azok technikaila g hogy szövődnek rá a törvényre; ennek következtében az így kialakult hibrid lélektani hatása az volt, hogy csak két alternatíva létezett: az együttmaradás vagy az elmenés. A csoportos játékok tere iszonyúan beszűkült; másik oldalon, a munkahelyem megmarade vagy nem – dilemma lett így csak. És ebből egy önvédelmi reakció alakult ki a tagság zömében a kívülállókkal szemben. Ezt az önvédelmi reakciót a kívülállókkal szemben első hullámban a rossz törvény provokálta és a törvényhez kapcsolódó, félrevezető han dabanda. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Viszonreagálásra megadom a szót Szabó Lukács képviselő úrnak.
