Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1317 azt kell mondanunk, hogy ezzel már megtettünk egy pici lépést azon a hosszú úton, ami a mezőgazdaság felemelkedéséhez vezethet. De még nagyon sok lépés vár a következő parlamentre és csak sajnálkozni lehet azon, hogy ez a Parlament már nem tette me g ezeket a lépéseket. Bízunk abban, hogy a következő parlamentbe több mezőgazdaságban dolgozó, mezőgazdaságnak elkötelezett és főleg több kétkezi parasztember fog bekerülni, és így nem fordulhat elő, hogy városlakók, hozzá nem értők döntenek a mezőgazdaság ban élők, a mezőgazdaságban dolgozók sorsáról. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Lakos László kíván kétperces reflexióval élni. (10.30) Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársam, Szabó Lukács arra hivatkozva támadja az én állításomat, hogy a megyében, illetve az országban van olyan szövetkezet, ahol 2%on folyik az üzletrészforgalom. Én a kőröstetétleni szövetkezetre hivatkozt am, egy konkrét szövetkezetre, pontosan azért, mert túlzott mértékben állandóan és ennek az egy körnek a terhére általánosítanak mindig a szövetkezetek átalakulásának gondjai kapcsán. Engedje meg, hogy elmondjam – ha már kipréselte belőlem – , és ez nem a r eklám helye, hogy a kőröstetétleni Árpád Szövetkezet, amelynek én tagja vagyok, igazgatóságának elnöke vagyok, az 1993as gazdasági évet eredményesen, nyereséges gazdálkodással zárta. A szövetkezeti tagok vagyona nem került felélésre, a szövetkezeti tagok vagyona, ha úgy tetszik, nőtt az elmúlt esztendőben. Szeretném elmondani azt is, hogy amióta a Parlament úgy döntött, a szövetkezeti üzletrészforgalom rendkívül túlzott adóztatását megszünteti, kedvezményeket léptet életbe, azóta a mi szövetkezetünk üzletr észeinek forgalma kedvezően megindult, és 15 – 35% között névértékhez viszonyított áron több üzletrész elkelt. A szövetkezet segíti is, hogy elsősorban a szövetkezeti tagok, az aktív tagok vásárolják meg az üzletrészt. Másrészt jelentős eredményt értünk el a zzal, hogy a nyugdíjasokat megnyugtattuk. Itt, a Parlamentben is elhangzott propaganda hatására bizony elég nagy volt a bizonytalanság. Amióta azonban megígértük a nyugdíjasoknak, hogyha nem is most azonnal, de amikor nehéz helyzetbe kerülnek, amikor rászo rulnak, számíthatnak a szövetkezet segítségére, és az üzletrészük ellenértékét tisztességes áron megkapják, azóta a tagság véleménye alapvetően megváltozott. Csatlakozok a Glattfelder Béla által elmondottakhoz. A szövetkezeti törvény ilyen formában történő módosítása, ahogy most napirenden szerepel, nem segít ezen a gondon, vagy legalábbis nagyon kicsit segít. Jobb lenne, ha arról is beszélnénk, hogy amenynyiben az üzletrészek 2%on vagy akörüli áron elkelnek, annak vajon mi az oka. Mennyire oka az, hogy il yen nagy a jogbizonytalanság? Hiszen a szövetkezetekről ez a Parlament az elmúlt három esztendőben több mint 10 törvényt fogadott el. Szabó Lukács képviselő úr is elmondta, hogy a Parlamentben ülők többsége sem igazodik el ezek között a törvények között. A kkor hogyan várják el, hogy a tagok eligazodjanak? Mennyire hibás az agrárpolitika, mennyire hibás a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének a hiánya? A szövetkezeti üzletrészek sorsát egy komplex csomag keretében más eszközökkel kell megoldani. Teljese n elfogadhatatlan számunkra és számomra is, amit Szabó Lukács képviselő úr az előző felszólalásában elmondott, hogy ez a szövetkezeti mozgalom nem fogadható el, mert ezt valamikor 59 – 60ban erőszakkal hozták létre. Ha jól értettem, azt javaslod, hogy ezeke t a szövetkezeteket – hogy úgy mondjam – verjük szét, daraboljuk fel, osszuk fel a vagyont, és ha a tagoknak ezt követően kedvük lesz, akkor ismét szövetkezzenek. Ez egyszerűen nem működik! Ezt nem lehet megcsinálni! Sokkal inkább szükség lett volna arra, hogy megfelelő agrárpolitika és tisztességes szövetkezeti törvény keretei között lehetőséget és
