Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1314 tagoknak a kétharmada legyen. Magyarán: bármifajta változást akarnak a szövetkezeti közgyűlésen elérni a tagok, akkor azt minden esetben ugyanolyan többséggel tehessék meg. Például a 20. és 22. számon jelzett módosító javaslatok is ezt célozzák. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a 22. számú módosító javasla tban egy gépelési hiba található. Nem tudom, hogy ez vajon az én hibámból, vagy pedig a Ház munkatársainak a hibájából következett be, de természetesen nem a jelenlegi tagokra, hanem a jelen levő tagokra gondoltam. Utána fogok nézni, amennyiben a hibát én követtem el, akkor ezt korrigálni fogom, amennyiben viszont a Ház alkalmazottjai követték el a hibát, akkor kérem, legyenek szívesek ők korrigálják ezt. A 77. § (3) bekezdésének elhagyására vonatkozó javaslatomat sem fogadták el. Szerintem ez a rendelkezés értelmezhetetlen. Ez a rendelkezés ugyanis arról szól, hogy a szétválni kívánó tagokhoz kívülálló tulajdonosok is csatlakozhatnak. Szerintem ez nem értelmezhető, hiszen mit jelent itt pontosan leírva a csatlakozás. Zászlós fölvonulást? Vagy írásban be kel l nyújtani, hogy ők valamelyik csoporthoz csatlakozni akarnak? Azért értelmetlen ennek a szabálynak a törvénybe iktatása, mivel a következő, a 77/4. bekezdés arról rendelkezik, hogy a szétválásról döntő közgyűlésen a kívülálló tulajdonosok és a tagok is ny ilatkoznak arról, hogy melyik utódszövetkezetben kívánnak tagok vagy kívülálló tulajdonosok lenni. Akkor minek ez az előtte levő bekezdés? Ez teljesen értelmezhetetlen, nincs kellően megfogalmazva, ez csupán a törvény végrehajtását fogja nehezíteni, és – s zerintem – félreértelmezésekre adhat alapot. Szerintem a törvény lényegesen egységesebb lenne akkor, ha ezt a rendelkezést elhagynánk. Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdasági bizottság – feltételezem, nem véletlenül, hiszen ott olyan képviselők ülnek, ak ik jobban ismerik a mezőgazdasági szövetkezetek ügyeit – megértette ennek a módosító javaslatnak az okát; sajnos, a többi bizottság volt az, amelyik ezt a módosító javaslatot elutasította. Nagyon örültem annak, hogy a bizottságok elfogadták azt a módosító javaslatomat, miszerint a szövetkezet szétválása után nem csupán a pénzintézeteket kell értesíteni a szétválás tényéről, hanem az összes ismert hitelezőt. Ez nyilvánvalóan a többi, nem pénzintézeti jellegű hitelező biztonságát növeli. Sajnálkozom azonban a miatt, hogy egyik bizottság sem fogadta el azt a módosító javaslatomat, amely a nem ismert hitelezők biztonságát kívánta szolgálni. Ugyanis a módosító javaslatom második része arra vonatkozott, ha egy szövetkezetben a szétválás megtörtént, és már értesítet ték az ismert hitelezőket, akkor az ismeretlen hitelezők tájékoztatása érdekében a szétválás tényét a szövetkezet kötelező erővel jelentesse meg a cégközlönyben. Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy a módosító javaslatok elfogadása eredményeképpen a törvény javul t, de, sajnos, nem eléggé. Szerintem a törvényjavaslat jelen formában való elfogadása több tekintetben rontani fogja a szövetkezetek helyzetét. Hozzá kell tennem, hogy a szövetkezetekben ma meglevő legfontosabb, legjelentősebb feszültségeket ez a törvényja vaslat nem oldja föl – erről az előttem szólók is beszéltek – , nem oldja föl például azt a feszültséget, amely a kívülálló tulajdonosok, a nyugdíjasok és az aktív tagok között feszül. Ezért a FIDESZ frakciója a törvényjavaslatot a lényeges javulás ellenére sem tudja elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szabó Lukács a Magyar Igazság és Élet Pártja részéről. Felszólaló: Szabó Lukács (MIÉP) SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tisztel t Képviselőtársaim! Megerősíteni látjuk a MIÉP azon kezdeményezésének helyességét, miszerint a szövetkezeti törvényt tárgyalni kell, és ezért név szerinti szavazás kezdeményezésével értük el, hogy a Parlament napirendre tűzze ezt a kérdést.
