Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
1313 Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen örülnöm kellene, hiszen több módosító javaslatomat elfogadták, és elsősorban a mezőgazdasági bizottság volt az, amelyik rendkívül érzékenyen és hozzáértően – inkább azt mondanám: egyetértőe n – viszonyult módosító javaslataimhoz. A bizottságok elfogadták azt a módosító javaslatomat, amely szerint szervezeti változást írásban kell kezdeményezni. Az eredeti törvényjavaslat nem írta elő, hogy szervezeti változást milyen módon: szóban vagy írásba n kell kezdeményezni. Nagyon örülök annak, hogy a bizottságok – bár némiképpen módosítva – elfogadták azt a fölvetésemet, miszerint a szövetkezet szétválásának kezdeményezésére csak az adott településen lakó azon tagoknak legyen lehetőségük, akik már egy b izonyos ideje azon a településen laknak. Az eredeti törvényjavaslat olyan spekulációkra adott volna lehetőséget, hogy a törvény elfogadása után bizonyos tagok az érintett szövetkezet központjából elköltöztek volna egy szomszédos településre – vagy akár, mo ndjuk, Budapestre – , és mint ottani állandó lakosok kezdeményezték volna a szétválást. Az állandó lakhely múlt időre való visszavetítése tehát az a szabály, miszerint legalább egy éve kell az adott településen lakni, kizárja az ilyen spekulációkat. Szerint em ezért a módosítás elfogadása indokolt, és örülök, hogy ezt – még egyszer mondom: javítva ugyan – elfogadták a bizottságok. Nagyon örülök annak, hogy a 15710es számon benyújtott módosító javaslatomban foglalt 4., 5., 6., 7. és 8. pontokat a mezőgazdaság i bizottság felhasználta saját módosító javaslatának elkészítéséhez. Szerintem e módosító javaslatok elfogadásával igen sokat javulhat a törvénytervezet. Örülök annak, hogy az egy tag – egy szavazat kérdésében némi elmozdulás észlelhető a bizottsági tárgyalá sok alapján, hiszen az eredeti törvényjavaslathoz képest – amely kötelező érvénnyel akarta előírni, hogy bizonyos esetekben el kell tekinteni az egy tag – egy szavazat elvétől és vagyonarányos szavazást kell alkalmazni – némely elfogadott módosító javaslatok már visszatérnek az eredeti szövetkezeti elvekhez. Nem hiszem, hogy az egy tag – egy szavazat elvét kőbe kellene vésni, és annak föloldását örök időkre el kellene vetni. Nagyon fontosnak tartom azonban azt, hogy az egy tag – egy szavazat elvét nem lehet törvé nnyel szétverni. A törvényalkotó csupán arra korlátozhatja a hatalmát, hogy lehetőséget ad a szövetkezeti közgyűlésnek arra, hogy ott a tagok úgy döntsenek, hogy a saját szövetkezetük vonatkozásában az egy tag – egy szavazat elvét föloldják, és vagyonarányos an is engedik a szavazást. Abban az esetben, hogyha a törvényalkotó kényszeríti rá a szövetkezetre az egy tag – egy szavazat elvének a föloldását – vagyis a vagyonarányos szavazást – , akkor tulajdonképpen nem tett mást, mint hogy a kisebb üzletrészekkel rend elkező tagoktól döntési jogokat vont el. Márpedig az ilyen szabályozás – ami az eredeti törvényjavaslatban is szerepel – szerintem sérti ezen tagok tulajdonosi jogait, következésképpen különböző alkotmányjogi aggályokat is fölvet, úgyhogy nagyon örülök ann ak, hogy a Ház bizonyos része a bizottsági tárgyalások során ettől az állásponttól eltérő nézeteket képviselt. (10.10) Sajnálom azonban, hogy például a státusváltozásokat illető módosító javaslataim nem lettek maradéktalanul elfogadva. Elképzelésem szerint teljesen felesleges egy törvényben a különböző irányú változásokhoz – például a szövetkezeti egyesüléshez és szétváláshoz – eltérő szavazati arányokat kötni. Igazából nem magyarázható az, hogy miért szükséges például egy szövetkezet egyesítéséhez az össze s tag kétharmadának a szavazata, miközben ugyanezen szövetkezetnek esetleg az eredeti formában való szétválásához már a jelen levő tagok egyszerű szótöbbsége is elegendő alapot nyújtana. Véleményem szerint a szövetkezeti törvényben – hasonlóképpen a gazdas ági társaságokról szóló törvényhez – az összes szervezeti változást azonos szavazattöbbséggel kellene megengedni, s én javasoltam a módosító javaslataimban, hogy ez a szavazattöbbség a jelen levő
