Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SIPOS IMRE, DR. (EKgP)
1311 A múltkori felszólalásomban – államtitkár úr jelezte, és igaza volt – talán nem kellően világí tottam meg, hogyan lehetne nagyobb beleszólási lehetőséget adni a szövetkezet belső életébe a nagyobb vagyonnal rendelkezőknek. Én ezt úgy képzelem el, hogy az alapszabályban lehetne olyan lehetőséget biztosítani az egy tag – egy szavazat elvének fenntartásá val, hogy például a szövetkezet vezető szerveinek a megválasztásánál a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányú tagot delegálhatnának a vezető szervezetekbe – természetesen csak az egy tag – egy szavazat elvének érvényesítésével. Magyarul: el lehetne kép zelni olyan alapszabályi rendelkezést, amely azt mondja, hogy egy héttagú igazgatótanácsból három tagot valamenynyi tag megválaszt, míg négy tagot csak azok választhatnak meg egy tag – egy szavazat alapján, akiknek az üzletrésztőkéje, teszem azt, legalább a 200000 Ftot eléri. Így az ő delegáltjaik is ott vannak az igazgatótanácsban, kvázi felelnek a vagyon sorsáért. Valamint van még egy módszer – amit nem biztos, hogy mindenütt alkalmaznak – , hogy az igazgatótanács tagjainál elő kell írni a vagyonnyilatkozat megtételét, és az igazgatótanács tagjainak a vagyonára be lehet jegyeztetni a szövetkezet javára a jelzálogjogot és az elidegenítési terhelési tilalmat, mert minden döntésükért a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint felelnek, és gondatlanságbó l elkövetett kár esetén is kemény anyagi vonzattal kell szembenézniük. Ehhez nem feltétlenül szükséges a vagyonarányos szavazás bevezetése, kiváltképp akkor nem, ha ennek a vagyonnak a kivitele is vagyonarányosan történhet a szövetkezeti tagság hátrányára. Egyetértünk azzal – és nem is "bombáztuk" módosító indítvánnyal – , hogy a kilépő taggal el kell számolni, méghozzá a mérleg megállapítását meghatározó közgyűlést követő harminc napon belül. Jó lenne most már tudatosítani ezt a szabályt, és azt is, hogy ga zdasági társasággá történő átalakulás esetén azokkal, akik nem lépnek be a gazdasági társaságba, az elszámolást bizony meg kell tenni annak érdekében, hogy az ő vagyonuk – ha már abban a szférában nem hajlandók dolgozni – hasznosulhasson és a saját egziszt enciális megélhetésüket is szolgálja. Itt legfeljebb egyetlenegy korlátozást lehet beépíteni, méghozzá azt, hogy ez a vagyon továbbra is a mezőgazdaságon belül hasznosuljon, tehát tőkekivitel ne következzen be. A rugalmas átalakuláshoz azonban mindenféleké ppen szükséges a vagyonnal történő szabad rendelkezési jognak a biztosítása, mert a szövetkezetnek ez is az egyik alapfeltétele, nem csak a szolidaritási elvnek az érvényesülése. Összességében ezekkel a módosító indítványokkal kívánjuk a törvényelőterjesz tést jobbá tenni, és amennyiben azt elfogadná az Országgyűlés – még egyszer ismétlem: azon kereten belül történne a módosítás, amit tavaly kora ősszel elhatároztunk – , akkor támogatni tudjuk, ha azonban a vagyonarányos szavazás és a mezőgazdasági termelősz övetkezetekre vonatkozó külön fejezetcím bennmarad a törvényben, akkor nem tudjuk elfogadni, mivel akkor súlyos alkotmányjogi jogsértést követünk el, aminek az lesz a következménye, hogy háromnégy hónapon belül ezt a törvénymódosítást az Alkotmánybíróság feltételezhetően meg fogja semmisíteni, ami nem lenne kívánatos és nem lenne szerencsés. Kérem ezért képviselőtársaimat, szorítkozzunk arra, amiben megállapodtunk. Akkor egy olyan törvénymódosítással tudjuk a négyéves munkánkat befejezni, ami segíti a szöv etkezeti átalakulást is, és eleget tesz a jogbiztonság feltételeinek is, ami a szövetkezeti hitelezést, finanszírozást hosszú távra végre már be tudja indítani, és megszünteti azt az áldatlan helyzetet, amivel a jelen pillanatban számolni kell. Köszönöm sz épen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Sipos Imre az Egyesült Kisgazdapárt részéről. (10.00) Felszólaló: Dr. Sipos Imre (EKgP) SIPOS IMRE, DR. (EKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott módosító javaslataim közül röv iden hármat szeretnék kiemelni, hiszen a többi nagyrészt itt elhangzott az előttem szólók előadásában, amelyekkel én nagyrészt egyetértek.