Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat határozathozatalának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1295 tartom kiemelkedőnek, hogy nem az elutasítás, hanem a törvényjavaslat jobbításának szándéka volt a meghatározó. A törvényjavaslat c élszerű átalakítására vonatkozó módosító javaslatokat kellő megfontolással kezeltük. Számos módosítás élvezte az előterjesztő támogatását, így az beépülhet a törvény szövegébe. Ezek sorában kiemelném a termőföldek tulajdonjogának megszerzésére és a termőfö ld haszonbérletére vonatkozó különböző bizottsági és képviselői indítványokat, amelyek koncepcionális jellegűek. Változatlanul tartjuk azt az álláspontot, amely szerint a jelenlegi átmeneti időszakban a termőföld tulajdonjogának megszerzését csak meghatáro zott korlátozással indokolt lehetővé tenni, a külföldiek részére pedig a tulajdonszerzést átmenetileg meg kell tiltani. A tulajdonszerzést érintő módosító indítványok közül koncepcionális jellegénél fogva kiemelkedő az a javaslat, amely azt határozná meg, hogy a belföldi jogi személyek közül kik szerezhetnek termőföldtulajdont. A mezőgazdasági bizottság említett módosító indítványa ugyanis kihatással van mind a belföldi magánszemélyek, mind a külföldiek tulajdonszerzésének tervezett korlátozására, illetőleg tilalmára. A módosító indítvány ugyanis a korlátozás és tiltás kijátszásának a lehetőségét is kizárná. Az indítvány szerint a belföldi jogi személyek közül csak a magyar állam, az önkormányzat, az erdő- és legelőbirtokossági társulat, továbbá a közalapítv ány szerezhetne tulajdonjogot. Természetszerűen érintetlenül hagyja a javaslat a belföldi magánszemély korlátozott tulajdonszerzési lehetőségét. A szabályozás tehát arról az oldalról közelítené meg a jogi személyek tulajdonszerzését, hogy a tulajdonszerzés re jogosultak körét határozná meg, nem pedig azokét, amelyek arra nem jogosultak. Ezzel a megközelítéssel a következő problémák nyernének megoldást: 1. Gazdasági társaságok esetében ellenőrizhetetlen, hogy kiknek a tulajdonában van a táraság; vane a tulaj donosok között külföldi jogi, illetve magánszemély. Ez a többi belföldi jogi személy esetében is így van. A belföldi jogi személyek tulajdonszerzési lehetőségének kizárásával közömbössé válik, hogy a társaság valójában kiknek a tulajdona, vane a tulajdono sok között külföldi személy. 2. A módosító javaslat elfogadása megoldást adna arra is, hogy a külföldi tulajdonú gazdasági társaság egy belföldi társaság alapításával vagy megvásárlásával a tulajdonszerzés tilalmát ne kerülhesse meg. 3. A magánszemélyek tu lajdonszerzését a javaslat csak korlátozott mértékben teszi lehetővé. A korlátozás meghatározása azonban önmagában nem zárná ki, hogy a magánszemély több társaságot alapítson és így lényegesen nagyobb földtulajdon felett rendelkezzen. Ennek az ellentmondás nak a feloldására is alkalmas a mezőgazdasági bizottság említett javaslata. A bizottság javaslatát utóbb az alkotmányügyi bizottság azzal egészítette ki, hogy egyházi jogi személy végintézkedési, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés ala pján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. Az egyházak karitatív, oktatási és más tevékenységükkel sok területen az állam feladatait vállalják át. Szükséges a módosítás azért, hogy az egyházak, főként a karitatív tevékenységükért a részükre főképp magánszem élyek által felajánlott termőföld tulajdonjogát, mint e tevékenység anyagi fedezetéül is szolgáló vagyontárgyakat megszerezhessék. A belföldi magánszemélyek tulajdonszerzési korlátozásának mértékére vonatkozóan is több módosító javaslat benyújtására került sor. Mint ismeretes, a Kormány által beterjesztett törvényjavaslat a magánszemély által megszerezhető termőföld mértékét legfeljebb 300 ha nagyságú termőföldben állapítaná meg, melynek értéke a 6000 AKt nem haladhatná meg. (Folyamatos zaj. – Az elnök cse nget.) A mezőgazdasági bizottság a tulajdonszerzés korlátait vagylagosan javasolta meghatározni, s ezt a véleményt többen osztották. Az elképzelés szerint a magánszemély 300 ha nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldre szerezhetne tulajdonjogot; a Kormány a korlátozás mértékének vagylagos meghatározását támogatja.
