Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat határozathozatalának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1296 A magánszemélyek által megszerezhető 300 haos területnagyságot többen túlzottnak tartják, és a legkülönbözőbb mértékben javasolták csökkenteni, például a felére, harmadára, negyedére vagy a telepü lés termőföldjeinek bizonyos százalékában meghatározva. Volt olyan javaslat, amely szerint nem a magánszemély, hanem a belföldi család által megszerezhető mértéket kell előírni. Ez utóbbi javaslat egyszerűen kezelhetetlen. A csökkentésre vonatkozó elképzel éseket pedig nem támogatjuk, mivel a törvényjavaslatban foglalt szerzési mérték az, amely véleményünk szerint a gazdálkodók részére a más ágazatokban tevékenykedőkéhez hasonló átlagos jövedelmet biztosíthat. A kérdés körül kialakult nézetkülönbségeket jól érzékelteti, hogy számos olyan javaslat is volt, amely a tulajdonszerzés korlátozását egyáltalán nem tartja szükségesnek. Több felvetés érintette az úgynevezett elmaradott térségek településein a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés lehetőségére von atkozó szabályozást. Többségi igényként fogalmazódott meg azonban, hogy épp e településeken nem indokolt a korlátozás alóli felmentés megadása, mivel a földtulajdon koncentrációja a helyi lakosság hátrányos helyzetét konzerválná. Nem kifogásoljuk, ha a ter vezett szabályozás kimarad a törvényjavaslatból. Ugyanakkor nem tudtuk kezelni az olyan javaslatokat, melyek a tulajdonszerzés és a tulajdonszerzés mértékének korlátozása alól a felmentés megadására hatáskört biztosítana a helyi mezőgazdasági bizottságokna k. Ilyen bizottságok ugyanis egyelőre nincsenek, következésképp a jogkörük is szabályozatlan. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a haszonbérlet intézményének tervezett szabályozására, előrebocsátom, hogy itt is valóságos ötletparádénak lehettünk tanúi. Felveté sek jól kitapinthatóan a következő kérdések körül fogalmazódtak meg: A törvényjavaslat a haszonbérelhető terület nagysága tekintetében alternatív megoldási javaslatot tartalmaz. A javasolt megoldásokban közös vonás, hogy a külföldi jogi és magánszemély egy aránt legfeljebb 500 ha termőföldet haszonbérelhetne. A belföldiek esetében azonban az egyik megoldás területi korlát nélkül tenné lehetővé a haszonbérleti szerződés megkötését, míg a Kormány másik javaslata a bérelhető terület nagyságát általában 500 hab an, szövetkezeti és gazdasági társaság esetében viszont 2500 haban maximálná. A módosító indítványok egy része a bérelhető terület korlátozását vagylagosan, tehát területnagyságban vagy AKértékben javasolja meghatározni. Van olyan javaslat is, amely a bé relhető terület nagyságát a tulajdonként megszerezhető termőföld kétszereseként állapítaná meg. Amíg az egyik javaslat a szövetkezet és a gazdasági társaság által bérelhető 2500 ha területet sokallja, addig a másik javaslat előterjesztője ugyanezt a terüle tet kevesli. (20.40) A Kormány a mezőgazdasági bizottság által előterjesztett javaslatot támogatja. Eszerint a belföldi jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerezhet általában legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőf öldet haszonbérbe. Azonban a gazdasági társaság és a szövetkezet haszonbérleti lehetősége legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK, amelybe nem számít bele a gazdasági társaság üzletrésztulajdonosaitól, illetve a szövetkezet tagjaitól bérelt termőföld. Korlátlanu l haszonbérelhet termőföldet a magyar állam és az önkormányzat. Külföldi magán- és jogi személyek viszont ugyancsak legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű földet haszonbérelhetnek. Számos javaslat érintette a haszonbérleti szerződés időtartamát. Erőteljes i gényként fogalmazódott meg a termőföld védelme érdekében a haszonbérlet minimális időtartamának meghatározása. Álláspontunk ezzel kapcsolatban az, hogy a bérleti idő minimális időtartamának kikötésére a haszonbérbeadónak lehetősége van. Ha a termőföld véde lme érdekében ezt szükségesnek tartja, ne kössön az általa optimálisnak tartott időnél rövidebb haszonbérletre szerződést. A törvényjavaslat szerint a belföldiek haszonbérleti szerződése határozott időre, legfeljebb 30 évre köthető meg, erdő esetében az id őtartam legfeljebb egy termelési időszak lehet. Külföldiek esetében a bérleti szerződés maximális időtartama általában 10 év lenne, szőlő és gyümölcsös esetében az ültetvény amortizációs idejének, erdő esetében pedig a termelési időszak végével járna le.
