Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
124 támogatta, hogy a törvényességi felügyelet a Kormány által kijelölt miniszternél, és ne – például – az ügyészségnél legyen, valamint a gazdasági bizottság szinte érintetlenül hagyta a VII. fejeze tet, amely a gazdasági érdekképviseletekről szól, tehát a bizottság az eredeti helyén, szinte változatlan formában kívánja megtartani a VII. fejezetet. A bizottság egyéb fontos döntései a következőkben foglalhatók össze. A bizottság támogatta azon javaslat okat, amelyek kizárólag törvényi utat engednek meg arra nézve, hogy a kamarákról rendelkezni lehessen, tehát akár feladatot adni, akár egyéb tekintetben. A bizottság szükségesnek tartja, hogy pluszfeladatok odarendelésénél az anyagi feltételek is biztosítv a legyenek a kamarák számára. A bizottság támogatta azt az indítványt, miszerint a megválasztott kamarai elnök tényleges működéséhez az országos kamara esetén a miniszterelnök, területi kamarai elnökök esetén pedig az illetékes köztársasági megbízott ellen jegyzése szükséges. A bizottság támogatta azt az indítványt is, amely a kamarai tagdíjaknak felső határt szab, és támogatta azt is, hogy a kamarai tagdíjak az adóból levonhatók legyenek. A bizottság továbbá támogatta azt az indítványt, miszerint a kamara ü gyintéző szervének vezetőjére és közigazgatási ügyintézőire kinevezési szabályt állapítsunk meg, ami azonos a köztisztviselőkről szóló törvény megfelelő szabályaival. A bizottság a legnagyobb változtatásokat saját módosító indítványaiban a kamarák megalaku lásával kapcsolatos szabályoknál javasolja. Ezek szerint a bizottság egy kétlépcsős alakulási folyamatot támogat, amely szerint az első lépcsőben az előkészítő bizottság csak a tagjegyzéket teszi közzé, illetve a szükséges átsorolásokat hajtja végre, majd az előkészítő bizottság összehívja a héthét ideiglenes kamarai osztály ülését. Az ideiglenes kamarai osztályok választják meg a küldötteket a kamarák alakuló közgyűlésére, egyben kiegészítik – kétszeres létszámmal – az előkészítő bizottságot. A második lé pcsőben az így kiegészült előkészítő bizottság tesz javaslatot a küldöttgyűlés napirendjére. Az előkészítő munka során, illetve a bizottsági módosító indítványokban több javaslatot építettünk össze azon szabályok tekintetében, amelyek a határozatképességre és a szavazati arányokra vonatkoznak. A bizottság támogatja azt az indítványt is, miszerint a megalakulással összefüggő és az első év működésével kapcsolatos költségeket a költségvetés viselje, illetve az első évben a tagok önkéntesen fizethessenek tagdíj at. A bizottság rendezte azt az óhajt is, amelyik az úgynevezett vegyes kamarák névhasználatával kapcsolatos. Tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! A bizottság legfontosabb döntéseit foglaltam össze. Kérem a Házat, hogy ezen döntések figyelembevételé vel, illetve a bizottság módosító indítványainak támogatásával a kamarai törvényt mielőbb alkossa meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, hogy az alkotmányügyi bizottság állíte előadót. Felszóla ló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nem, Elnök Úr, én fogok beszámolni az ügyről, annál is inkább, mert az al elnök úr, aki az ülést ebben a témában vezette, most jegyzői feladatait látja el elnök úr mellett. Az alkotmányügyi bizottság a tegnapi és a mai nap folyamán – párhuzamos ülést tartva a plenáris üléssel – tárgyalta meg a gazdasági kamaráról szóló törvényja vaslathoz benyújtott mintegy 270 módosító indítványt. A bizottság állásfoglalásai az esetek legnagyobb részében a gazdasági bizottsággal azonos tartalommal születtek meg, tehát általánosságban azokat a javaslatokat támogattuk, illetve nem támogattuk, amiké nt az a gazdasági bizottságban is alakult. Állásfoglalásaink kialakítására jellemző volt, hogy egyhangúlag vagy csaknem egyhangúlag hoztuk meg, tehát a tárgybéli megosztottság ebben a vitában ebben a bizottságban nem tükröződött. (18.20)
