Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
1218 Tesze valaki feljelentést az Autóker privatizációs ügyében? címmel. Megadom a szót Török Ferenc képviselő úrnak. Kérdés: Dr. Török Ferenc (S ZDSZ) – dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez – Tesze valaki feljelentést az Autóker privatizációs ügyében? címmel TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nemrégiben Kőrösi Imre képviselőtá rsam interpellált az Autóker privatizációs ügyében. Azóta a sajtóban is megjelent, hogy most már az ÁVÜ is elfogadhatatlannak tartja a pályázatot nyert külföldi cég fizetési késedelmét, ezért a szerződést felmondta, és svájci bírósághoz fordult az ügyben. Most már ugyan kívülállónak rendben levőnek tűnhet az ügy a polgári bírósági eljárás megindításával, azonban megítélésem szerint, ha enyhén szólva is, a privatizációs anyag tényei a bűncselekmény gyanúját is megalapozhatják. Kőrösi Imre képviselőtársam int erpellációjára az írásos választ a mai napon képviselőtársaim is megkapták. Mégis kérdéseim továbbra is aktuálisak, tekintve, hogy a miniszter úr írásos válasza sok csúsztatást tartalmaz. A vagyonvesztésről is, mértékéről is számháború folyik. Egy tény, ho gy a pályázati kiírásban, ami az újságban megjelent, 8,8 milliárd Ft volt az Autóker konszolidált mérlege. Az ügylet során ténylegesen 6 millió márka, azaz körülbelül 320 millió Ft folyt be, és nagy a valószínűsége, hogy sokkal többre már nem is számíthatu nk. (14.40) Mindenki eldöntheti ezek után, hogy mennyi a vagyonvesztés. Ezek után kérdezem a miniszter urat: 1. Igaze, hogy az ISP német cég sem készpénzzel, sem fizetést biztosító megfelelő bankgaranciával nem rendelkezett, ezt nem is kérték tőle, annak ellenére, hogy az igazgatótanács ülésén ennek szükségessége felmerült? 2. Igaze, hogy az előbbiek után az Autókert az ÁVÜ igazgatótanácsa 58 millió német márka vételár megfizetése mellett ítélte oda a külföldi cégnek? 3. Igaze. hogy a szerződést mégis cs ak 48 millió német márkára kötötték meg? Az iratokban újabb igazgatótanácsi döntés számomra nem volt fellelhető. Volte ilyen, és mi volt az indoka a vételár leszállításának? 4. Igaze, hogy az igazgatótanács felhatalmazása nélkül az ügyvezető igazgató önh atalmúlag tovább módosította a megkötött szerződést, és azt csak utólag, kényszerűségből hagyta jóvá az igazgatótanács? 5. Igaze, hogy a szerződés módosítása további 710 millió német márka vételárcsökkenést, illetve vagyonvesztést jelent? 6. Mi indokolta – ugyancsak az igazgatótanács előzetes hozzájárulása nélkül – a vevőt terhelő első részletfizetési kötelezettség 20 millió márkáról 6 millió márkára csökkenését? 7. Igaze, hogy az Autóker többmilliárdos teljes vagyonát, illetve részvényeit az igazgatótan ács által előzőleg megállapított érték 10%ának – azaz 6 millió márkának – a kifizetése után már birtokba adták a vevőnek, annak ellenére, hogy erre az ÁVÜnek szerződési kötelezettsége nem volt – még akkor is, hogyha a Kőrösi képviselőtársamnak adott írás os válaszban az van, hogy szerződéses kötelezettsége volt? Én ilyet nem láttam. A vagyonátadás miért nem a fizetés arányában történt? Ki és milyen megfontolás és felhatalmazás alapján intézkedhetett így? 8. Igaze, hogy a szerződésben a külföldi cég kötele zettséget vállalt a dolgozók továbbfoglalkoztatására és arra, hogy az MRPprogram keretében kedvezményes részvényvásárláshoz juttatta a dolgozókat? Milyen garanciák voltak erre a szerződésben? Hány részvényt tudtak megvásárolni a dolgozók?
