Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel-biztosító Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKÓ LAJOS, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
1206 kockázatok elleni biztosítások és a különböző garanciák feltételei ma már ugyanolyan részei egy üzletkötésnek, mint a szállítási határidők, az áru minősége vagy ára. (12.30) A fejlett piacgazda ságokban is a versenyképesség javításának eszközeként használják ezért azt az állami hátterű exportfinanszírozó és exporthitelbiztosító rendszert, amely Japántól az Amerikai Egyesült Államokig szinte mindenhol megtalálható. Nemzetközi versenyképességünk j avítása is megköveteli, hogy a magyar pénzügyi rendszerbe beillesszük a megfelelő intézményeket. A nemzetközi pénzügyi életben az exportfinanszírozás egy részét felvállaló speciális jogállású bankok, illetve a politikai kockázatok elleni exporhitelbiztosí tást végző intézmények tevékenysége mögött jelentős mértékű állami szerepvállalás húzódik meg, biztosítva ezzel a lehető legkedvezőbb feltételeket a hazai exportőröknek. Mindezen tényezők miatt sem lehetnek képesek a hazai kereskedelmi bankok és biztosítók ezen feladatokat versenyképes feltételekkel ellátni. A fentiekre tekintettel terjesztette a Kormány önök elé a törvényjavaslatot, amelynek alapján a jelenlegi politikai kockázatok elleni biztosítással foglalkozó Exportgarancia Részvénytársaság szétválásáv al jönne létre az ExIm Bank és az Exporthitel Biztosító. Az ExIm Bank az exportfinanszírozást és garancianyújtást végezné pénzintézeti tevékenységként. Működésében központi helyet az exportnak kell elfoglalnia. Magyarország azonban nyersanyagokban szegén y ország, ezért a későbbiekben indokolt lehet, hogy kivételes jelleggel a stratégiai fontosságú importok lebonyolításába is bekapcsolódjon. Az Exporthitel Biztosító viszi tovább az Exportgarancia Rt. tevékenységét, a politkai kockázatok elleni biztosítást. Emellett a törvény alapján felhatalmazást kap a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítás végzésére is. A két intézményre az általános pénzintézeti és biztosítási szabályok vonatkoznak néhány eltéréssel, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Az ExIm Bank és az Exporthitel Biztosító irányításában az intézmények jellegének megfelelően a 100%os állami tulajdonlásból is következően a társasági jellegű vezetés és az állami befolyás szükségleteit kellett összehangolni. Az állami irányítás a két társaság napi üz letmenetelére nem terjedne ki, és csak a stratégiai jellegű döntésekre vonatkozna. Tisztelt Ház! A törvény elfogadása azért is igényli a kivételes és sürgős eljárást, hogy még ebben a parlamenti ciklusban elfogadható legyen, és ez alapján az Exportgarancia Rt. bázisán folytathassa kibővített tevékenységét az Exporthitel Biztosító Részvénytársaság és hónapokon belül megalakulhasson az ExIm Bank. Az ExIm Bank tevékenysége ily módon a második félévben már segíthetné a magyar exportőröket a külpiaci versenybe n. Ehhez kérem képviselőtársaim segítségét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Bakó Lajosnak, a kijelölt költségvetési bizottság előadójának. Felszólaló: Bakó Lajos, a költségvetési, adó- és pénzü gyi bizottság előadója BAKÓ LAJOS, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság kivételes és sürgős eljárásban megtárgyalta a Magyar ExportImport Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslathoz viszonylag kis számú módosító indítvány érkezett be, amely talán azt is bizonyítja, hogy egyetértés, konszenzus mutatkozott a szakmai b erkekben a törvénnyel kapcsolatban. A bizottsági vita során, amely mindvégig nyugodt és tárgyszerű légkörben folyt, végül is két javaslat maradt állva, a többi javaslatot a beterjesztőik visszavonták. Az egyik visszavont törvényjavaslat módosítási vonulata tulajdonképpen az volt, hogy ne két intézmény, hanem egy intézmény foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Ez önmagában egy logikus felvetés, de el kellett dönteni, és bizonyos jogi érvek miatt a két intézmény mellett volt kénytelen dönteni a bizottság.
