Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben Rómában létrejött nemzetközi egyezményhez csatlakozá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka:
117 országok, például Lengyelország nem vette be a szerzői jogi törvényébe a 70 évet, hanem megmaradt az 50 évnél. Ilyen szempontból én veszélyesnek tartom a magyar kulturális életre ennek a törvénynek az eg yértelmű elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja szónokának. Felszólaló: Sasvári Szilárd (FIDE SZ) SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka: Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az időre való tekintettel lerövidítettem hozzászólásomat, mégis néhány percig még az önök idejét szeretném rabolni. A törvényjavaslat – mint elha ngzott – jelentős mértékben módosítja a szellemi alkotások jogát. Tulajdonképpen a szabadalmi jog körében a legnagyobb erejű ez a módosítás. Az eljárási szabadalomról ez a törvényjavaslat áttér a termékoltalomra. A hatályos törvényi szabályozás a találmány ok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy – a növény- és állatfajtákat kivéve – az emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék. Az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmaztatható. A szabályozás lényege tehát az, hogy gyógyszer, vegyi úton előállított termék, emberi, állati élelmezésre szolgáló termék nem részesül szabadalmi oltalom ban. Szabadalmi oltalomban részesül azonban az ezen termékek előállítására szolgáló eljárás. Ha azonban a gyártó ugyanazt a terméket más eljárás során elő tudja állítani, akkor ezt szabadon megteheti, mások szabadalmi igényeinek sérelme nélkül. Nem vitatha tó, hogy a nemzetközi jogfejlődés az eljárási oltalom irányából a termékoltalom irányába halad. Egyet lehet tehát érteni a javaslattal abban, hogy elvi cél a szabadalmi jognak az eljárási oltalomról a termékoltalomra való átalakulása. A javaslat hiányosság a azonban – álláspontom szerint – az, hogy nem veszi számításba a radikális, rövid idő alatt történő átállás társadalmi költségeit, gazdasági hatásait és következményeit. A Kormánynak vagy nincsenek felmérései, adatai és információi ebben a kérdéskörben, v agy azokat nem bocsátja a Parlament rendelkezésére. Az indoklás 7. oldalának utolsó bekezdésében maga is rámutat erre. E szerint a termékoltalom bevezetésének ellenérvei között az ipart, ezen keresztül a magyar gazdaságot és társadalmat érintő hátrányokat, a fizetésképtelenséget, a munkanélküliséget, a magasabb importárakat és az alacsonyabb exportnyereséget említették meg. Ezekkel a fönt említett érvekkel szemben az indoklás mindössze annyit hoz fel, hogy a külföldi tapasztalatok – például Olaszország – az t mutatják, hogy a közvetlen termékoltalom bevezetése nem tette tönkre a hazai gyógyszer- és vegyipart. Sőt ellenkezőleg, növelte vonzerejét külföldi cégek beruházására és a korszerű technológiák átadása számára. Továbbá az indoklás megemlíti azokat a nemz etközi jogi megállapodásokat és megállapodástervezeteket, amelyekkel a hazai jogrendszer összhangba hozatala igényli a termékoltalom bevezetését. A javaslat az átmeneti szabályok körében kétségtelenül beépít fékeket, és ilyen módon fokozatosan kívánja a ma gyar gazdaságot kitenni a termékoltalom hatásainak. Az egyik legfontosabb féknek a 25. § (2) bekezdése tűnik, amely kimondja, hogy az átmeneti szabadalomból eredő kizárólagos jog nem érvényesíthető azzal szemben, aki a törvény hatálybalépését megelőzően a gyógyszert, terméket belföldön gyártotta. Ez az átmeneti oltalom – ahogy előttem elhangzott – nem terjed ki a szerzői jogban szereplő termékekre vagy szellemi alkotásokra. Ez a szabály például a hazai gyógyszergyártókat már gyártani kezdett termékek tekint etében érinti, és annyit jelent, ha a hazai gyógyszergyár ma egy terméket gyártásba hozott, akkor nem illeti meg a külföldi szabadalmast az a szabadalmi oltalom, amely egyébként megilletné.
