Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DRAGON PÁL (EKgP)
1114 Megvalósítása esetén természetesen megfogalmazzuk az összes fenntartásunkat, és bejelentjük igényünket az így is biztosan bekövetkező kárainkra. Összefoglalva: elképzelhetetlennek tarto m, hogy ne lennének súlyosabb következményei annak, hogy újra víz nélkül hagyjuk a Szigetközt, vagy alibimegoldásokat valósítunk meg, szemben azzal a látszatbeli hátránnyal, hogy ezzel szlovák érdekű megoldást valósítunk meg, vagy hogy ez a lépés rontja há gai esélyünket. Meggyőződésem, hogy nem a fenékküszöb megvalósítása, hanem elmulasztása okoz nagyobb természeti károkat, ráadásul ezt a jog önokozta kárnak tekinti. Kizártnak tartom, hogy a nemzetközi jogi szakértők az adott helyzetben Magyarország részérő l az elvárható magatartást a Szigetköz sorsára hagyásában látnák olyan nehezen kimutatható károk ellenében, amelyeknek talán ezerszeresét is megvalósíthatja a szlovák tározó. Természeti szempontból tehát a mérleg egyik serpenyőjében a Szigetköz természeti értékei vannak, a másikban pedig egy álláspontkérdés és egy gyakorlatilag kimutathatatlan ideiglenes, negatív hatás. Képviselőtársaim! Dönteni kell tehát, cselekvés vagy mulasztás, a természet vagy annak pusztulása. De ne felejtsük, a vegetációhoz már most is majdnem post festa vagyunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Dragon Pál képviselő úr, egyesült kisgazdapárti képviselő. Felszólaló: Dragon Pál (EKgP) DRAGON PÁL (EKgP) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Keresztes K. Sándor képviselőtársunk szemléletes példával – az 1948as szabadságharcra, 1956ra utalva – méltatta a rendszerváltás előtti egységes ellenzék küzdelmét a Dunáért. A méltató sorok után viszont áttért az ellenzék é s a munka elemzésére, és itt különös tekintettel kiemelte a Dunakör szerepét. Szeretnék erre röviden reagálni és reflektálni. A rendszerváltás után, amikor a szabadon választott Parlamentünk megválasztotta a Kormányát, akkor a környezetvédelmi tárcának, a környezetvédelmi kormányzatnak sokkal nagyobb lehetőségek álltak a rendelkezésére, mint azoknak, akik annak idején az ellenzékben küzdöttünk és harcoltunk a Dunáért. A környezetvédelmi tárca a gyakorlatban is bemutathatott volna számos példát és beterjesz thetett volna számos változatot, amivel elképzelhetően hatékonyabban előre tudtunk volna jutni. Úgy érzem, hogy a környezetvédelmi tárca elszalasztott lehetőségeket, és ennek kapcsán most az indokoltnál többször és hangosabban emlegeti a Dunakör ügyet bír áló véleményeit. A papírtigris reagálásra vagy véleményre a környezetvédelmi tárca sokkal előbb felhívhatta volna a figyelmet, ha a tárca és Keresztes K. Sándor úgy ítélte meg, hogy ez helytelen irány. Több tanácskozást folytattunk a Dunabizottság, a körn yezetvédelmi bizottság, de a külügyi és a gazdasági bizottság összevonásával is, ahol többször elhangzott, hogy ez a kérdés nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem ez igen komoly politikai kérdés is, amely politikai kérdést nem oldhatjuk meg csak a határain kon belül – tehát ez nem a mi nemzeti ügyünk – , ez európai kérdés, európai ügy. (11.30) Kormányzati részről is többször elhangzott, hogy nemzetközi offenzívába kezdünk, egy nagy nemzetközi tájékoztatást fogunk folytatni ügyünk igazának védelmében. Jó lenne többször hallani arról, hogy ez a nemzetközi offenzíva hol tart, és egyáltalán: képviseljüke mi még az ügyünket különböző nemzetközi fórumokon és szinteken, vagy teljesen feladtuk, és innen kezdve csak a szlovákok javaslatainak vetjük alá magunkat. Tárgy alásaink során tulajdonképpen többször találkoztunk ezzel a fenékküszöbkérdéssel, amikor a szlovákok illetékes bizottságával tárgyaltunk kint, vagy éppen itthon. Nagyon fontosnak tartanám, hogy vizsgáljuk meg jobban a lehetőségeinket,
