Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról aláírt egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
104 Aligha kell emlékeztetnem arra, hogy a kisebb ségek jogainak megsértése, tiszteletben nem tartása milyen súlyos viszályokhoz vezetett térségünkben. Szeretnék néhány egyértelmű példát említeni arra vonatkozólag, hogy Szlovéniában már ma is érvényesülnek a kisebbségi jogok. A kétnyelvű területeken a szl ovén és a magyar anyanyelv egyenrangú. Tehát a helyi hivatalokban, a bíróságokon, az önkormányzati testületekben dolgozóknak mindkét nyelvet ismerniük és használniuk kell. A kétnyelvűség általában is érvényesül a nemzetiségek lakta területeken. A Muravidé ken megvalósult a kétnyelvű oktatás. A diákok szlovénül és magyarul tanulnak, vagyis a többség is tanulja a kisebbség nyelvét. Az említett régióban 13 kétnyelvű óvoda, 4 általános és 2 középfokú iskola működik. A szlovén törvények egyébként kimondják, függ etlenül attól, hány tanuló iratkozik be egy adott kétnyelvű iskolába, kötelező a megfelelő osztályok indítása. A szlovén állam anyagilag külön támogatja az ilyen iskolák fejlesztését, az ezekben dolgozó tanároknak pedig 25%kal magasabb munkabért fizet. Mi ndebből nyilvánvaló, hogy a szlovén állam az előnyös megkülönböztetés, vagy ha úgy tetszik: a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazza az őshonosnak számító magyar és olasz nemzetiség számára. Mindezeken túl biztosítja a két közösség részére, hogy közvetlen képviseletük legyen a helyi önkormányzati szervekben, valamint az Országgyűlésben. Különösen fontos, hogy a magyar és az olasz nemzetiségi közösség képviselői beleegyezése nélkül nem fogadhatók el olyan törvények és jogszabályok, amelyek a két kisebbség é letét befolyásolhatják. A szlovén alkotmány kimondja, hogy az állam gondoskodik a szomszédos országokban élő őshonos szlovén nemzeti kisebbségekről, a kivándoroltakról, a vendégmunkásokról és segíti kapcsolatépítésüket hazájukkal. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a Szlovén Köztársaság az elmúlt egymásfél évtized alatt rendszeres és szerteágazó kapcsolatokat alakított ki a mintegy ötezer főnyi szlovén kisebbséggel. Az anyanemzet fokozott figyelmet és segítséget nyújt a magyarországi szlovének műve lődési, oktatási, sajtó- és könyvkiadási tevékenységéhez. A Rábavidék hét településén élő szlovének országos érdekképviseletét a Magyarországi Szlovének Szövetsége látja el, amely 1990 őszén jött létre Szentgotthárdon. Ebben a városban szerkesztik a Porab je című, kéthetente megjelenő lapot is. A Magyar Rádió győri stúdiója heti félórás szlovén nyelvű adást sugároz, míg a Magyar Televízió 2. csatornája kéthetente jelentkezik átlag 25 perces szlovén nyelvű műsorral. A hazai szlovének nemzetiségi tudatát erős ítik a szlovén tánccsoportok, színjátszókörök, ének- és zenekarok. Saját országgyűlési képviselővel egyelőre nem rendelkeznek, de a helyi önkormányzati testületekben számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat. Képviseletük a magyar Parlamentben egyel őre, sajnos, megoldatlan, mert a tisztelt ellenzék a választójogi törvénnyel kapcsolatos módosításokat – mely kétharmados többségű döntést igényel – leszavazta. A magyar kormány a kisebbségek helyzetét is szem előtt tartva építi kapcsolatait a független Sz lovén Köztársasággal. Első lépésként 1992. január 16án elismertük, s már azon év márciusában felvetettük a szlovén félnek egy kisebbségi egyezmény megkötésének gondolatát. A javaslatra azonnali támogató választ kaptunk. A többszöri szakértői egyeztetéseke n folyamatosan részt vettek a két ország nemzeti kisebbségeinek képviselői is, ily módon az egyezmény szövegét már 1992 őszén sikerült véglegesíteni. Ez a figyelemre méltó gyorsaság a két országban élő nemzeti kisebbsé gek rendezett, megnyugtató helyzetével magyarázható.
