Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról aláírt egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
105 Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez az egyezmény már elnevezésében is külön jogokról szól. Ezt lehetővé tette a Szlovén Köztársaság alkotmányának azon kitétele, mely az országban élő magyar és olasz nemzeti kisebbséget őshonosnak minősíti, s ily módon külön jogokkal ruházza fel. A szlovéniai magyarság tehát térségünkben is mintaszerűen visszanyerte történelmi múltját, vagyis létalapját. Mindez megfogalmazást nyert a szlo vén alkotmány 5. §ában, amely többek között kimondja: "Az állam védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait." A 11. § mindezt kiegészíti a következőkkel: "Szlovéniában a hivatalos nyelv a szlovén nyelv. Azon községek területén, a hol az olasz vagy a magyar nemzeti közösség él, az olasz vagy a magyar nyelv is hivatalos nyelv." Rendkívül figyelemre méltó továbbá a 62. §, amely szerint "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogai és kötelességei megvalósításánál az állami és más közszolgál atot végző szerv előtt saját nyelvét és írását használja, törvényben megállapított módon". (16.40) A különjogok kibontását és egyben megvalósítását irányozza elő az 1992 – 94es évekre szóló kétoldalú közművelődési egyezmény nemzetiségi fejezete, valamint a magyar – szlovén együttműködési és barátsági szerződés. Ezt a tisztelt Országgyűlés a múlt év november 2án egyhangúlag megerősítette. Hadd emlékeztessek arra, hogy a szerződés átfogó kisebbségi cikkelyeket tartalmaz, és a nemzeti kisebbségeket a népeket öss zekötő természetes hídnak nevezi. Megítélésem szerint az említett szerződés és a közművelődési megállapodás szervesen egészül ki ezzel a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezménnyel, valamint a magyar – ukrán – horvát kisebbségi nyilatkozathoz történt szlovén csatl akozással. A négy joganyag együtt kerek egészet képez, és átfogó biztosítékokat ad a kisebbségekkel való előnyös bánásmódra mind hazánkban, mind pedig Szlovéniában. A kisebbségi egyezmény – összhangban a nemzetközi, illetőleg európai szabályozásokkal, a ké t ország belső jogrendjével és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényünkkel – sokoldalúan és részletesen ad biztosítékokat a határ két oldalán élő őshonos nemzetrészek egyéni és közösségi jogaihoz. A kisebbségek önazonosságát, sajátosságait megőrzésr e méltó értékeknek tartja, és azokat az államközi és a nemzetek közötti kapcsolatokat gazdagító tényként értékeli. Kölcsönös intézkedéseket és eljárásmódokat irányoz elő a két országban élő népcsoportok megmaradásának és fejlődésének biztosítására. Az egye s cikkek kitérnek a kisebbségvédelem oktatási, művelődési, nyelvhasználati, tömegtájékoztatási, tudományos, területi és gazdasági, valamint közigazgatási és önkormányzati vetületeire, az anyanemzettel való szabad és közvetlen kapcsolattartásra, a szükséges kisebbségi részvételre a belső és nemzetközi döntéshozatalban. Az egyezmény biztosítja a nemzeti kisebbségek intézményes anyanyelvi oktatását az óvodától a felsőfokú oktatási intézményekig, lehetővé teszi a kisebbségeknek történelmük megismerését, előírja a kisebbségek közművelődési intézményei, szervezetei, egyesületei létrehozásának és működésének elősegítését; biztosítja a magán- és közéletben a saját nyelv szabad használatát és az anyanyelven történő tájékoztatást; lehetővé teszi a sokoldalú és szabad kapcsolattartást az anyanemzettel. Az egyezmény értelmében a két ország kötelezi magát, hogy figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit a gazdasági és területi fejlesztések készítése során, és elősegíti a határokon átnyúló gazdasági fejlesztést és fejlődést. A szerződő felek a meghatározott kötelezettségek megvalósításához anyagi támogatást nyújtanak. A szerződés előírja kormányközi kisebbségi bizottság létrehozását – ennek lesz a feladata, hogy figyelemmel kísérje az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását. Természetesen a testületben a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. A fentiek alapján ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra a magyar – szlovén kisebbségi egyezményt. Ezt példaértékűnek tartom, és külkapcsolataink fejlődése szempontjából is kiemel kedő
