Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - A helyi önkormányzatok 1994. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:
1029 A gondot csak az okozza – és ez merült fel a tegnapi vitában újfent – , hogy nincsenek rögzítve azok a szempontok, azok az elvek, amelyek lehetővé teszik az ilyen túligény esetén az egyértelmű rangsort, azt, hogy milyen igények alapjá n dönt az előterjesztő, és milyen igények alapján javasolja a Parlament számára a célok rangsorolását. (12.20) A belügyminiszter úr ugyan megpróbált erre kitérni az expozéjában, és jelezte azokat az általános elvárásokat, amelyek általában igazak. Mármint az, hogy a címzett támogatással a korábbi években általában olyan célokat támogattunk, amelyek a társadalom szempontjából fontosak, olyanokat, amelyek körzeteknek a problémáját oldják meg, illetve olyanokat, amelyek egyegy város esetében – például kórházrekonstrukciók esetében – nemcsak a város lakossága számára, hanem a környék, a körzet számára is szolgáltatást nyújtanak. A gondot csak az okozza, hogy ez az elv tavaly felborult annak kapcsán, hogy címzett támogatásban részesültek olyan települések – és erre is utalt belügyminiszter úr – , ahol települési általános iskolák támogatására már tavaly is ítélt oda a Parlament pénzeszközöket. Tavaly még lehetőség lett volna ezen a körön belül céltámogatást is elnyerni, mivel volt rá lehetőség. Az idén erre nincs lehetőség, de ismét bekerültek a javaslatba olyan kistelepülések, ahol azt javasolja az előterjesztő, hogy támogassuk öt tantermes iskola építését. Szeretném jelezni – s ezt a bizottsági vitában is elmondtam – , természetesen nem azzal van gondom, hogy eze ket a településeket támogatjuk, hanem az a gondom továbbra is, hogy valószínűleg az országban több száz olyan település van, amely hasonló problémákkal küzd, s ugyanúgy nem tudja saját erőből megépíteni az öt tantermét, mint ahogy például Csömör község nem tudja ezt megtenni az idei évben. De miért éppen Csömör került be a 24 cél közé, és miért nem – mondjuk – Fazekasboda vagy más település. Bármelyiket sorolhatnám az országból. Nekem továbbra is az az alapvető gondom – és ez a bizottsági vitában is megfoga lmazódott – , hogy nem tisztázódott az elosztásnak a rendszere, módszere, s az az érzésem továbbra is, hogy szubjektív elemek keverednek bele ebbe a rendszerbe. Nagyon fontosnak tartom azt, amit a belügyminiszter úr elmondott – de ez már nem a bizottsági vi ta ismertetése, csak az elhangzottakkal kapcsolatos véleményem – , hogy a következő parlament tisztázza ezeket a problémákat, s alakítson ki egy olyan prioritást, amely alapján a döntéselőkészítők egyértelműen, fehérenfeketén meg tudják mondani, milyen so rrendben javasolják a támogatásokat. Ez annál is fontosabb, mert a bizottsági vita során az is kiderült, hogy a következő kormány számára ezek a megszavazott címzett és céltámogatási ígérvények, amelyeket most is megszavazunk, komoly tehertételt jelentenek . A belügyminiszter úr már jelezte, hogy az a 823 millió Ft, amit a Parlament most szét fog osztani a települések között, a következő évekre előrevetítve 12,4 milliárd Ftot jelent. De van egy másik számsor is, amely azt mondja, hogy ezzel a 12,4 milliárdd al együtt a következő évben, tehát 95ben 26,5 milliárd az a kötelezettség, amelyet már korábban, a korábbi évek címzett és céltámogatási ígérvényei kapcsán a Parlament megígért, 96ra 13,2 milliárd, 97re 4,8 milliárd, és csak 98ban érünk el a 0,9 milliá rdos, 900 milliós határhoz. Ez azt jelenti, hogy 98ra előre már nagyon sok ígéretet tett ez a Parlament, amelyet egy következő parlamentnek, illetve kormánynak kell kielégíteni, és ezeknek a címzett támogatásról szóló törvényeknek a megszavazása azt is je lenti, hogy ezeket a kötelezettségeket fel kell vállalni a későbbiekben. A bizottsági vitáról ennyit szerettem volna elmondani. Azt már említettem, hogy a módosító javaslatok közül nem támogatta a bizottság a Markó István által benyújtott javaslatot, amely – ha jól emlékszem – egy egészségügyi főiskola második ütemének a támogatásra irányult; nem támogatta Pelcsinszki Boleszláv és Markó István javaslatát, amely a délalföldi arzénmentes ivóvíz programjának a folytatását jelentette volna. Ezt a bizottság töb b mint egyharmada támogatta, az előbbit egyharmada sem. Támogatta viszont a bizottság Mezey Károly szövegpontosító javaslatát, amely a 8. §ra vonatkozik.
