Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
10 Az Országgyűlés 235 szavazattal 26 ellenében, 6 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben , 1991. december 16án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves vendégeink! Soron következik a Magyar Köztársaság s az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést 14 628as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Szólásra következik Kádár Béla, a nemzet közi gazdasági kapcsolatok minisztere, a napirendi pont előadója. Miniszter urat illeti a szó. Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a napirendi pont előadója KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mai ülésnapjának első napirendi pontja az Európai Közösségekkel s azok tagországaival kötött társulási megállapodás, úgynevezett Európai Megállapodás kihirdetése törvénnyel. Ezt a szerződést két évvel és négy nappal ezelőtt írta alá Brüsszelben Antall József, aki Magyarország európai integrációjának mindig elkötelezett híve és motorja volt, aki mindvégig figyelemmel kísérte a tárgyalások alakulását, és személyes beavatkozásával is elősegítette a megállapodás létrejött ét. Az elmúlt héten az Európai Közösségek Magyarország mellé rendelt, akkreditált nagykövete kézhez vette azt a diplomáciai értesítést, amely partnereinknél a társulási szerződés jóváhagyási eljárásának befejezését jelenti. A társulási szerződést ratifikál ta mind a 12 tagállam parlamentje, mind pedig a három közösség. Ily módon a társulási szerződés 123. cikkelyének rendelkezése értelmében 1994. február 1jén hatályba lép. Tudjuk, hogy a maastrichti szerződés hatálybalépése folytán létrejött, illetve fokoza tosan létrejön az Európai Unió. A pontosság kedvéért itt szeretném megjegyezni, hogy Magyarország nem az Európai Unió társult tagja lesz, hanem az Európai Közösségekkel és azok tagországaival lép társulási viszonyra. Az Európai Unió keretében ugyanis három közösség, nevezetesen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Európai Atomenergia Közösség megőrizte nemzetközi jogalanyiságát, azzal az eltéréssel, hogy az Európai Gazdasági Közösség elnevezése Európai Közösségre vált ozott. Ugyanakkor, ha ennek eljön az ideje, Magyarország már nem az Európai Közösségek, hanem az Európai Unió tagja lesz. Az elmúlt év novemberében az Országgyűlés csaknem egyhangú szavazattal ratifikálta a társulási szerződést. Ezt a szavazást mind a házb izottságokban, mind a plenáris ülésen részletes és alapos vita előzte meg. Így arra számítok, hogy a társulási szerződés szövegét, amelyet a törvényjavaslat 2. §a tartalmaz, az Országgyűlés most nem kívánja megvitatni. Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat 3. , 4. és 5. §aiban foglalt rendelkezések kivételével a társulási szerződés végrehajtásának kérdése szintén nem lesz a mai vita tárgya, hiszen az Országgyűlés — véleményem szerint igen bölcsen — úgy
