Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
11 döntött, hogy a végrehajtás kérdéseit elválasztja a társul ási szerződéshez kapcsolatos formális jogi aktusoktól. (15.50) Ennek célja az volt, hogy a végrehajtással kapcsolatos belső vitáinkat, amelyekben elkerülhetetlenül megjelenik a pártpolitika is, függetlenítsük az Országgyűlésnek azon ünnepélyes megnyilvánul ásaitól, amelyeknek a szerződéses partnereink felé üzenetértéke van, amelyeknél a nemzeti egység demonstrálása elsődleges érdek. Az Országgyűlés ebben a szellemben hozta meg ez év februárjában az Európai Megállapodás végrehajtásáról szóló 10/1993as számú határozatát, amelyben pontos és ismétlődő határidőkkel megszabta a Kormány tájékoztatási, illetve beszámolási kötelezettségeit. Szeretném emlékeztetni az Országgyűlést, hogy a Kormány ez év márciusában a 9503as számú tájékoztató benyújtásával már eleget t ett az első ilyen kötelezettségének, és természetesen az említett országgyűlési határozat által megszabott tartalommal és határidőkben kötelezettségeinek a jövőben is eleget fog tenni. Minderre nem azért hívom fel a tisztelt képviselők figyelmét, mert a Ko rmánynak nem lenne miről beszámolnia. Itt és most csupán jelzésszerűen szeretném megemlíteni, hogy a társulási szerződés hatálybalépésétől függetlenül, azt mintegy megelőlegezve, már ténylegesen több szinten és több csatornán megindult a politikai párbeszé d. A társulási szerződés kereskedelmi részének továbbfejlesztésére három új szerződést hoztunk létre. Így 1992 decemberében jegyzőkönyv született a textil- és ruházati termékek kereskedelméről, amely meghatározott időrendben előírja az e szektorban alkalma zott mennyiségi korlátozások teljes felszámolását. Ez év júliusában az Európai Közösségek koppenhágai csúcsértekezletének határozatai nyomán a társulási szerződéshez és az ideiglenes kereskedelmi megállapodáshoz kiegészítő jegyzőkönyvet hoztunk létre, amel y felgyorsítja a Magyarország számára a társulási szerződésben rögzített kedvezmények életbelépésére meghatározott időrendet, lerövidíti azokat az időszakokat, amelyek alatt az érzékenynek tekintett magyar termékek megkapják a teljes vámmentességet. Végü l éppen három héttel ezelőtt Brüsszelben két megállapodást írtam alá: az egyik kölcsönös védelmet nyújt a Magyarországon, illetve az Európai Közösségek tagállamaiban használatos bormegnevezéseknek, a másik a borkereskedelem fejlődését könnyíti meg a vámok fokozatos csökkentésével. Szeretném megragadni ezt az alkalmat a következők kifejtésére: Míg az elmúlt évben a társulási szerződés, illetve az annak kereskedelmi részét hatályba léptető ideiglenes megállapodás pozitív hatását az exportadatok meggyőzően mut atták, az idén az Európai Közösségbe irányuló magyar export nagymértékben visszaesett. A partnereinkkel szembeni korrekt magatartás megkívánja, hogy leszögezzük: e visszaesés oka nem a közösség valamiféle protekcionizmusa vagy a társulási szerződés nem kie légítő rendszere. E jelenségnek belső és külső oka egyaránt van. Külső oka annyiban, amennyiben a nyugateurópai általános gazdasági recesszió negatív hatásai természetesen a magyar kivitelben is érzékelhetők. Ez azonban partnereink részéről nem tudatos ko rmányzati politika következménye. Figyelmünket a törvényjavaslatra fordítva megállapíthatjuk, hogy annak 1. és 2. §a a kihirdető törvények szokásos és ismert szövege, amely különleges magyarázatot nem igényel. Újdonság viszont a 3. és az 5. §. A 3. § (1) bekezdése a társulási szerződés primátusát kívánja kifejezni az egyéb nemzetközi szerződések és hazai jogszabályok rendszerében. A feltétlen követelmény, miszerint Magyarország a társulási szerződéssel ellentétes más nemzetközi szerződést nem köthet, illet ve nem alkothat olyan jogszabályt, amely a társulási szerződést sértené. Ezzel szemben a 3. § (2) bekezdése enyhébb kötelezettséget: jogharmonizációs kötelezettséget fogalmaz meg. Bár a jogszabályok közelítése Magyarország integrációja szempontjából rendkí vül
