Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - Az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - VONA FERENC, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
73 Felszólaló: Dr. Vona Ferenc, a mezőgazdasági bizottság előadója VONA FERENC, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Bizottságunk nagy ör ömére a már nagyon várt mezőgazdasági törvénycsokor egyike végre tárgyalásra kerül. Miniszter úr indokolta már a törvényi szintű szabályozás fontosságát, ezért most, az idő előrehaladtával erre nem térnék ki. Bizottságunk ezúttal is — hasonlóan a korábbiak hoz — nem politikai, hanem szakmai vitát folytatott le, amelynek eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy egy szakmailag eléggé jó színvonalú, a kor követelményeihez igazodó törvényt tud az Országgyűlés majd megalkotni. Úgy gondoljuk, hogy a nemz etközi harmonizáció felé tett nagyon fontos lépés ez a törvény, másrészt egy nagyfokú stabilitást és egy jövőképet próbál az érintettek számára is biztosítani. Ennek a törvénynek az egyik legfontosabb koncepciója, hogy az érintett termelőket, állattenyészt őket a minőségi termelés irányába vigye, és az ehhez szükséges támogatást megadja a termelők számára. A bizottságnak két nagyon fontos koncepcionális kérdésben kellett állást foglalnia, jelesül abban, hogy volt két, egymástól merőben eltérő módosítóindítvá nycsokor, amelynek a lényege az volt — és ebben foglalt koncepcionálisan állást a bizottság — , hogy a kamarák majd kapjanake — ilyen tenyésztési köztestületek megalakítását követően — bizonyos állami feladatokat, és erre a köztestületre rá lehetnee ezek et ruházni. Ez volt egy indítványcsokor. A másik javaslat pedig — a Tóth — Kuruczféle — azt célozta, hogy elismert tenyésztő szervezetek ne kapjanak kvázi állami jellegű jogosítványokat. Mindkét javaslat érdekes és követhető gazdasági, illetve államszervező koncepció mellett húzódik meg, de alapvetően Kertész úrék javaslata egy hosszú távú kamarai konstrukcióban gondolkodik, a Tóth — Kuruczféle pedig az állami hatalom és az állami beleszólás nagyon konkrét és határozott érvényesítését kívánta érvényre juttatn i. Jogtechnikailag tulajdonképpen mindegyik koncepció kezelhető lett volna, de bizonyos fokig a bizottság mégis arra a megállapításra jutott, hogy tulajdonképpen a nemzetközi tendenciákkal inkább az harmonizál jobban, amelyet a Kormány beterjesztett. Ugyan is a kamarák, ha majd megalakulnak, tulajdonképpen a Kormány azt ígérte, hogy 1995 júniusában tételesen áttekinti azt, hogy a kamarák megalakulása után milyen feladatokat lehet részükre átadni. A Tóth — Kuruczféle pedig tulajdonképpen abszolút centralizált, amelyet nem tudott a bizottság magáévá tenni. A módosító indítványoknál abban a szerencsés helyzetben volt a bizottságunk, hogy itt szakmailag megalapozott módosítások érkeztek be a bizottság számára, mintegy 70. A bizottság ennek nagy részét jóváhagyta a Kormány képviselőinek egyetértésével. Néhány technikai jellegű észrevétel esetén a módosító indítványok a bizottság tagjai egyharmadának a támogatását sem kapták meg. A bizottság megvitatta az alapkoncepciót, és a módosító javaslatok — különösen a minőség védelem érdekében — további szigorításokkal korrigálták azt a tenyészállatok hazai forgalmazási szabályai területén. Az állattenyésztés javasolt szervezeti rendszerével a bizottság egyetértett. A nagy hagyományokkal rendelkező tenyésztő szervezetek megfele lő jogkört és feladatot kaptak a törvényjavaslatban. A bizottság és az előterjesztő sem értett azzal egyet, hogy a szabálysértési szankciók kerüljenek majd előtérbe, mert a bizottság véleménye szerint az állattenyésztési bírság — amely milliós nagyságrendű is lehet — kellő visszatartó erőnek minősül. Ez a bírság az állattenyésztési alapon keresztül majd visszaforgatható lesz a tenyésztés fejlesztésére — és ennek a bizottságunk nagyon örült. Végül a bizottságunk a mintegy 70 módosító javaslat közü l 18 esetben bizottsági módosító és kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be, hogy ezzel is jobbítsa a törvény szerkezetét. Végezetül közölhetem a tisztelt Házzal, hogy a bizottság egyöntetűen, tehát egységesen, szerkezetében és tartalmában szakmailag me galapozottnak ítéli a törvényjavaslatot, és azt a tisztelt
