Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - Az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
74 Háznak, az Országgyűlésnek javasolja mielőbbi elfogadásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját e gyegy képviselő fejtheti ki, röviden. Megkérdezem, hogy a Magyar Demokrata Fórum állíte szónokot. (Senki sem jelentkezik.) — Nem. A Szabad Demokraták Szövetsége? — Megadom a szót dr. Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólal ó: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondta a miniszter úr is és Vona Ferenc képviselőtársam is, hogy milyen nagy jelentőségű ez a törvény, annál is inká bb, hisz a legutolsó törvényi szabályozás 1940ben, tehát több mint egy fél évszázaddal ezelőtt történt. Ugyanakkor közismert az, hogy nálunk az állattenyésztésnek évezredes hagyományai vannak, hisz elég csak utalnom arra az elnevezésre, hogy lovasnemzetké nt tartottak bennünket számon, de azt hiszem, ha belegondolunk, ez nagyon fontos dolog volt akkoriban — hisz ennek köszönhetjük országunkat. A ló nélkülözhetetlen társa volt az embernek a hosszú vándorlás, a honfoglalás idején, a portyákon és a vadászat so rán is. Igen nagy jelentőségű az állattenyésztés hazánk mezőgazdaságán belül, hisz közel 50%át teszi ki, ugyanakkor a táplálkozásunk szintén elképzelhetetlen állati eredetű táplálékok nélkül. De nemcsak ilyen szempontból, hanem az őshonos, védett állatok szempontjából is előírásokat tartalmaz ez a törvény. Ez azért különösen fontos, mert a későbbiekben erre mint génbankra lehet esetleg szükség, bizonyos keresztezésekben felhasználni azokat a kedvező tulajdonságokat, mint a szervezeti szilárdság vagy ellená llóképesség, ezt később, a keresztezések során fel lehessen használni. (21.10) Azért is fontos a törvényi szabályozás, hisz itt a biológiai sajátosságokból eredően igen hosszú a tenyésztési idő, tehát a minőség javításának a lehetőségei is igen hosszú időt vesznek igénybe, s emiatt fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság, a törvényi szabályozás. Említette miniszter úr is, hogy a legfontosabb szempont talán az Európai Közösség igényeihez való alkalmazkodás, egyrészt a minőség javításában, az állati termékeink és az élelmiszerek javításában, másrészt a tenyésztési technikák, technológiák keretében is. Így a törvény figyelembe veszi a nemzetközi szabályozás elveit és logikáját, ugyanakkor a hazai sajátosságokat sem hagyja figyelmen kívül. Korábban a fajták minős ítése, a nemesítés, illetve a fajtafenntartás és törzskönyvezés, az ezzel kapcsolatos regisztráció elhatároltan szabályozott tevékenység volt, ezeket ez a törvény egységes, szétválaszthatatlan egységként kezeli. Az országosan egységes rendszerű állatjelölé s és nyilvántartás törvényi szintű elrendelése már korábban megtörtént. Ez szintén nagyon fontos az Európai Közösség előírásának megfelelően, hogy biztosítható legyen az állatok származásának és azonosíthatóságának igazolása. A teljesítményvizsgálati rend szer továbbra is állami garanciára és az érdekeltség kizárására épül. A törvény bevezetése általánossá teszi az állami tesztek rendszerét különböző keresztezések, hibridkonstrukciók tenyészértékének megismerésére és nyilvánosságra hozatalára. A fajta elism erése szintén új alapokra helyeződik. Alapelvét illetően a tényleges teljesítmények és a piaci elterjedtség megállapítására, annak független deklarálására szorítkozik, és nem foglalkozik az egyes fajták, hibridek, keresztezési konstrukciók önkényes rangsor olásával. A törvény részletesen foglalkozik a tenyészállatok és állati termékek minőségjavítását célzó természetes és mesterséges szaporító eljárásokkal, beleértve a sperma- és az embriókereskedelmet, a biotechnikai eljárásokat, azoknak alkalmazását.
