Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HAVAS GÁBOR (SZDSZ)
65 É n nagyon köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik szakszerűen és nálam okosabban előadták gondjaimat ezzel kapcsolatban. Még egyszer kérem önöket, ha erről szavazni fognak, mindent félretéve gondoljanak arra, hogy az ember egy meglehetősen érdekes és f enséges élőlény. Nem szabad ilyen állapotokat teremtenünk az emberek számára. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megjelent még a monitoron Havas Gábor képviselő úr neve, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Havas Gábor (SZDSZ) HAVAS GÁBOR (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz a 15007től 15013ig terjedő sorszámokon nyújtottam be módosító javaslatokat. Ezek közül három a gyermeknevelési támogatást k ívánja célzottabbá tenni, ami magyarul annyit jelent, hogy garantáltan megkaphassák a támogatást a legrászorultabb sokgyermekes családok, viszont ne kapják meg azok a családok, amelyek egyáltalán nem szorulnak rá. E cél érdekében javasoltam, hogy a jogosul tsági feltételek között ne szerepeljen az anya legalább 180 napos előzetes munkaviszonya. Tettem mindezt azért, mert a válságövezetekben, az elmaradott térségekben, a pártállam településpolitikája által mesterségesen elsorvasztott kistelepüléseken, különös en az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen nőknek már hosszú ideje jóformán semmi esélyük sincs arra, hogy a gyermekek születése előtti időszakban el tudjanak helyezkedni. Ennél fogva meggyőződésem, hogy a 180 napos munkaviszonyra vonatkozó feltétel éppe n a legrászorultabb sokgyermekes családok jelentős részét zárja ki az ellátásból. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ily módon kirekesztett családokban többnyire az apa is tartós munkanélküli. Grezsa Ferenc szerint persze mindezért az érintet tek a felelősek. Ugyanakkor a másik oldalon a jelenlegi jogosultsági feltételek szerint gyermeknevelési támogatásban részesülhet az a háromgyermekes család, amelyben a havi bevallott nettó jövedelem eléri a 100000 forintot. A költségvetés mai helyzetében m egengedhetetlennek tartom, hogy ilyen jövedelmi szinten élő családok szociális jellegű támogatásban részesüljenek. Éppen ezért javasoltam azt is, hogy a támogatás feltételéül szabott egy főre jutó jövedelmi plafont a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háro mszorosáról a kétszeresére csökkentsük. Mondanom sem kell, hogy az előterjesztő képviselője a bizottságban egyik javaslatot sem támogatta, noha egyetlen elfogadható érv sem hangzott el az elutasító álláspont védelmében. Kicsit furcsának tartom, hogy miközb en a deklarációk szintjén a kormányzat újra és újra hitet tesz a rászorultsági elv fokozott érvényesítése mellett, következetesen elutasít minden olyan javaslatot, amely a gyakorlati érvényesülést szolgálná. Ennél furcsábbnak csak azt tartom, ami a harmadi k idevágó javaslatommal történt. A rendszerváltással együttjáró társadalmi folyamatok talán legtragikusabb következménye — különösen az elmaradott térségekben, válságövezetekben — az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, vagy elavult képzettségű társadal mi csoportok rohamos ütemű dezintegrálódása. A folyamat által leginkább érintett településeken élő családokban a gyermekek perspektívái is drámaian beszűkülnek, az esetek túlnyomó többségében az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább, arra, h ogy munkahelyet találjanak, gyakorlatilag semmi esélyük, s így céltalanul tengődő munkanélküliként érkeznek a felnőttkor küszöbére. Ráadásul semmilyen munkanélküliellátásra nem jogosultak. Számukra az átképző központok sem kínálnak kivezető utat.
