Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GREZSA FERENC, DR. (MDF)
66 Ennél ro mbolóbb hatású élethelyzetet nehezen lehet elképzelni. Úgy gondolom, az egész társadalom elemi érdeke, hogy a jelenleginél hatékonyabban ösztönözzük ezeknek a fiataloknak a továbbtanulását. Ezért javasoltam, hogy a gyermekszámtól függetlenül azok a családo k is részesülhessenek gyermeknevelési támogatásban, amelyekben egyik szülőnek sincs nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettsége, legalább az egyikük tartós munkanélküli s legalább egy kiskorú gyermek nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytat. N em hiszem, hogy ez a javaslat — elfogadása esetén — radikális változásokat eredményezne, de talán egy pici elmozdulást a kívánt irányba lehetővé tenne. És mindenképpen jelezné, hogy a tisztelt Ház nem feledkezik meg azokról, akik az elmúlt évek változásai következtében a hagyományos szegénység terheit is cipelve a legkétségbeejtőbb helyzetbe kerültek. A szociális bizottság azonosult a szándékkal, és támogatta a javaslatomat. A Kormány képviselői azonban nem. A bizottság megpróbált befolyást gyakorolni rájuk , hogy fontolják meg mégis a javaslat támogatását. Végül a döntést másnapra halasztottuk. Másnap a Népjóléti Minisztérium képviselői azzal a hírrel érkeztek a bizottság ülésére, hogy az alkotmányügyi bizottság alkotmányellenesnek minősítette a javaslatot, mondván, hogy diszkriminálja a magasabb iskolai végzettségű szülőket. Azóta birtokomba került az alkotmányügyi bizottság ülésének jegyzőkönyve, ilyesmiről szó sem volt. Ellenben a minisztérium képviselői ott is mindent megtettek azért, hogy a bizottság ne támogassa a javaslatot. Ennek érdekében a dezinformációtól sem riadtak vissza. Az alkotmányügyi bizottság elnöke megkérdezte a Népjóléti Minisztérium jogászát: "Szakmai hibát, jogi hibát láte benne egyébként, mert akkor nem foglalunk állást." A minisztéri um jogásza erre a következőket válaszolta. "Ha elfogadná a bizottság és a Parlament, akkor lenne jogi probléma. Ha nem fogadná el, akkor nincs jogi probléma." Mire az alkotmányügyi bizottság elnöke: "És mi a jogi probléma, ha elfogadjuk?" A Népjóléti Minis ztérium jogásza: "Az lenne a jogi probléma, hogy az a) és b) pont úgy tűnik, hogy együttes feltételek." Az elnök: "Az ő szándéka szerint?" "Igen. Akkor már nagyon nehezen értelmezhető együtt ez a két kategória." Mindebből egyetlen szó sem igaz, a javaslatb ól nyilvánvaló, hogy az a) és a b) pont alternatív eseteket fogalmaz meg. Ugyanezen a bizottsági ülésen Lakner Zoltán helyettes államtitkár lakonikusan csak ennyit mondott: "Szakmai indokok alapján nem támogatjuk." De hogy melyek ezek a szakmai indokok, ar ról mindmostanáig egyetlen értékelhető szót sem hallottam. Nem tudom mindezt másként minősíteni, mint nyegle nemtörődömségnek. Tisztelt Ház! Beszélhet a Kormány, amennyit akar a szociális háló fontosságáról, a rászorultsági elv érvényesítésének szükségessé géről, ha az a szociálpolitika, amelyet a gyakorlatban megvalósít, csak arra jó, hogy még mélyebbre taszítsa azokat, akik már úgyis elég mélyen vannak. Köszönöm szépen (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Grezsa Ferenc képviselő úrna k kétperces reagálásra. (20.40) Felszólaló: Dr. Grezsa Ferenc (MDF) GREZSA FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A parlamenti demokrácia számomra egyik legmegragadóbb tulajdonsága, hogy változatos, és egyik percről a má sikra tud izgalmat hozni még egy ilyen üres Házba is. Ez történt most is, és kénytelen vagyok reagálni Havas képviselő úrnak arra a kijelentésére, hogy amikor a munkanélküliek és különösen bizonyos térségek munkanélkülijeinek
