Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
20 lehetőségeket a koppenhágai zárónyilatkozat világossá tette számunkra. Én remélem, hogy mind a jelenlegi, mind a következő kormány munkálkodni fog azon, hogy a társulási szerződés alkotó továbbfejlesztése érdekében mind az Európai Közösség, mind a Ma gyar Köztársaság számára a lehető legkedvezőbb, a legtöbb előnyt nyújtó módon fejlesszük tovább megállapodásunkat. Ennek a megállapodásnak ma nincs alternatívája, ebben mindannyian egyetértünk. Egyetértünk abban is, hogy ezt minél hamarabb hatályba kell lé ptetni, a februári hatálybaléptetés már az utolsó pillanatok egyike, amikor ez megtehető. Mi a magunk részéről frakciónk nevében teljes egészében támogatjuk, de nem szeretnénk, ha az üggyel foglalkozó minisztériumok, miniszter urak és a Kormány egésze mind azokat a teendőket továbbra is hanyagolná és mellőzné, amelyeket ezzel kapcsolatban meg kellett volna tennie. Én kérem — frakcióm nevében is — , hogy tisztelt képviselőtársaim szavazzák meg a kihirdetésről szóló határozatot, és ezzel is juttassák kifejezésr e, hogy Magyarországon valóban olyan széles körű a támogatása az európai csatlakozás programjának, mint ahogy az eddigi felszólalók azt jelezték. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Horváth Tivadar a Kereszténydemo krata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (KDNP) HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ország modernizációjának vannak belső, mindannyiunk előtt jól ismert feltételei és követelményei, de vannak olyan követelmények , amelyek a külső feltételekből és egy ország adott külpolitikájából vezethetők le. Ahogy az előttem szóló képviselőtársaim is hangsúlyozták, a magyar kormányzat külpolitikájának központi elemét képezi az utóbbi években az európai integrációhoz való társul ás és Magyarország felzárkózása a világnak ehhez a fejlett gazdasági és kulturális régiójához. Az utóbbi években lefolytatott viták egyértelműen arról szóltak, hogy Magyarország milyen feltételekkel, milyen úton, milyen módon csatlakozhat ehhez a közösségh ez, és mik lesznek azok a követelmények, amelyek csatlakozásunkból adódnak. Én azt gondolom, hogy annak az Európai Megállapodásnak az egyik legfontosabb eredménye, amelyet 1991. december 16án néhai Antall József miniszterelnök úr írt alá az Európai Közö sségek tagállamaival Brüsszelben, hogy ennek a szerződésnek a preambulumában rögzítették először azt, hogy ennek a szerződésnek hosszú távú célja Magyarország teljes csatlakozása az Európai Közösséghez, most már november 1jétől Európai Unióhoz. Azt hiszem , hogy egyedüli történelmi esélyünk kínálkozik arra, hogy hosszú évszázadok keserves történelmi hátrányát és elmaradottságunkat ezzel a lépéssel leküzdhetjük, ha felvételt nyerünk az Európai Gazdasági Közösségbe, bekapcsolódunk annak gazdasági, szellemi és kulturális vérkeringésébe. Természetesen ez az út — ahogy az előttem szólók beszéltek róla — nem lesz diadalmenet. Hosszú út lesz, egy küzdelmekkel, valóban gyötrődéssel járó szakasz fogja ezt megelőzni. Azt szokták mondani, hogy a történelemben az átmene ti időszakok, az átmeneti korszakok szoktak a leghosszabbak lenni. Én nagyon remélem azt, hogy ez egy olyan átmeneti szakasz lesz, amelynek a vége, amelynek a záró kapuja nyitva áll számunkra, és világos célként lesz megjelölve a mindenkori magyar kormányo k előtt. (16.40) Némi malíciával azt mondhatom, kissé csalódottak vagyunk azon fejlemények miatt, hogy az Európai Közösség tagállamai ilyen hosszú idő után ratifikálták a Magyarországgal kötött európai megállapodást, hiszen ezzel ellentétben a jóval bonyol ultabb és jóval nagyobb jelentőségű maastrichti megállapodást az Európai Unió tagállamai jóval rövidebb idő alatt ratifikálták. Szeretném aláhúzni azt, hogy az ebből a szerződésből adódó követelményeket, integrációs követelményeket, legyenek azok gazdasági ak, legyenek azok a politikai dialógust, párbeszédet célzó célkitűzések, legyenek azok biztonságpolitikai követelmények, Magyarországnak egységesen és
