Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - PETRENKÓ JÁNOS (független)
21 összehangoltan kell teljesítenie, hiszen nem válhat az ország előnyére az sem, hogyha csak gazdaságilag c satlakozunk az Európai Unióhoz, de nem válhat az ország előnyére egy egyoldalú politikai kontaktus felvétele sem az Európai Unió tagállamaival. A KDNP részéről mi is nagyon fontosnak tartjuk a jogharmonizációt és a jogrendszer kompatibilitását az Európai K özösség tagállamainak jogával. De úgy gondoljuk, hogy magának a jogrendszerünknek kell minőségileg megfelelni ahhoz, hogy az Európai Közösség egyes jogintézményeit, jogi megállapodásait átemeljük a magyar jogrendszerbe. Azt gondolom, az ezen az úton megtet t lépéseink illeszkednek ehhez a célkitűzéshez, és meg tudunk felelni ezeknek a követelményeknek. Fontosnak tartjuk a végrehajtást. Fontosnak tartjuk azt, hogy mind a gazdaság, mind a jogrendszer, mind az intézményi rendszer kész legyen azoknak a követelmé nyeknek a teljesítésére, befogadására, amelyek csatlakozásunkból következnek. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a magyar közvéleményt mielőbb győzzük meg ezeknek a ránk váró feladatoknak, követelményeknek a szükségességéről, lélektanilag tegyük fogadók ésszé erre a magyar társadalmat. Úgy gondoljuk, a Kormánynak az elkövetkező időben összehangolt stratégiai lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy zökkenőmentesen menjen végbe az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatunk, és egyértelmű jelzést kell adnunk az Európai Uniónak, hogy Magyarország megfelelő időben, kellő feltételek mellett kérni fogja a csatlakozását a teljes jogú tagság iránt. Tisztelt képviselőtársaim! A KDNPfrakció részéről a törvény kihirdetését elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK (S zabad György) : Köszönöm. Szólásra jelentkezett Petrenkó János független képviselőtársunk. Felszólaló: Petrenkó János (független) PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel az első tárgyalásnál ketten voltunk azok, akik nem szavazták meg az Európai Közösségbe való csatlakozást, úgy érzem, hogy föl kell állni és el kell mondani azokat az észrevételeimet, azokat a gondolataimat és azokat a tényeket, amit a másfél év nagysága hozott a mi gazdasági életünkre. Úgy érzem, hogy azok az ember ek, akik a politika és a kultúra oldaláról állítják be maguknak ezt a nagy csatlakozási rendszert, azok nagyon szép dolgokat és nagyon reménykeltő ideológiákat tudnak fölállítani. Más a helyzetük azoknak, akik a gazdaságban vannak, és a gazdaság működését próbálják irányítani. Senki nem vitatja, hogy az Európai Közösségbe be kell valamikor jutni. De nem másfél óra alatt, mint a múltkor tettük, hogy megkötöttük a szerződésünket; a magyar Parlament másfél óra időt adott rá, hogy gondolkozzunk, és közben a más fél év alatt a híres Európai Közösség irányából a bejövetel ömlik befelé, a kimenetel nem tudja ugyanezt csinálni, és úgy érzem, hogy ez egy negatív hatást hoz a magyar gazdaságra, a magyar mezőgazdaságra, és a fejlődésnek a halvány árnyékát sem tudja megm ozdítani! Azt hiszem, erre az ellenpéldákat számszerűen nagyon egyszerű lenne bizonyítani, és kell is. Nagyon érdekes az Európai Acél Közösség gondolkodása, és annak pragmatikus, Magyarországra vonatkoztatott vagy a volt szocialista országokra vonatkoztato tt hatástájékoztatásai. Míg 39 millió tonna acélt gyárt Németország és 1,5 millió tonnával csökkent öt év alatt a teljesítményük, a magyar acélipar 3,2 millió tonnáról 1,5re ment le, és még mindig a magyar acélipart akarják szűkíteni! Csehországban ugyane zeket a feltételeket adták meg, és érdekes módon a miniszterelnök úr a következőt mondta: a németek foglalkozzanak a német iparukkal! Azt hiszem, ilyen sommásan ezt nem lehet elintézni, de úgy sem, hogy a bemenő, tehát az Európai Közösségbe exportálni akar ó országok — tehát Magyarország is — olyan helyzetbe kerülnek, amikor egy magasabb munkakultúrával és óriási ipari, kereskedelmi tapasztalatokkal bejönnek a magyar cégekbe, amelyek álcégek lesznek, és létrehoznak különböző vállalkozásokat
