Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
145 módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazd álkodása egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása és határozathozatala. Az előterjesztést 14 339es számon, a költségvetési bizottság jelentését 15 127es számon kapták kézhez. Most megadom a szót Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1991ben a jegybanktörvény megalkotása és elfogadása azok nak a jelentős törvényalkotási munkálatoknak a sorába illeszkedett, amelyeknek célja a költségvetés és a monetáris irányítás helyének, szerepének kijelölése volt a gazdaságpolitika kialakításában és végrehajtásában. Ezek között a törvények között a jegyban ktörvény különösen jelentős szerepet töltött be a kétszintűvé vált bankrendszerben, hiszen keretet adott a piacgazdaság közgazdasági törvényszerűségeire építő monetáris rendszernek és hozzájárult a piacgazdaság monetáris építéséhez, a pénzügyi eszköz- és i ntézményrendszerének kialakításához. Tisztelt Országgyűlés! A jegybanktörvény hatálybalépése óta elmúlt két esztendőben felmerült néhány módosítás szükségessége, néhány kérdés rendezését pedig maga az eredeti törvény, az ott megszabott átmeneti rendelkezés ek hatálya teszi elkerülhetetlenné. Ugyanezeknek az indokoknak alapján kérte a Kormány a törvény kivételes eljárásban történő, soron kívüli napirendre tűzését. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 72. §a szerint a Magyar Nemzeti Bank jogos ult a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni. Ugyanennek a paragrafusnak annak idején a jegybanktörvény parlamenti vitája során egy kiegészítő rendelkezése is született, mely szerint ez a meghatalmazás csak két évre szól, és enne k az időszaknak a letelte után az Országgyűlés dönt a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki funkcióinak végleges meghatározásáról. Ez most az itt önök előtt fekvő törvényjavaslat egyik célja. A jegybanktörvény már jelenleg is tartalmaz korlátokat a keresk edelmi banki tevékenységekre vonatkozóan, mert forintban nem vezetheti a gazdálkodószervezetek és természetes személyek bankszámláját, a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottait kivéve, hitelt nem nyújthat, illetve betéteket nem fogadhat be. Az önök előtt fekvő javaslat tovább szűkíti a kereskedelmi banki feladatnak tekinthető pénzintézeti tevékenységek körét. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben nem vezethet pénzforgalmi számlát a biztosítóintézetek és az értékpapírforgalmazók számára, továbbá nem írhatja elő a pén zintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek számára, hogy pénzforgalmi számlájukat a Magyar Nemzeti Banknál vezessék. A Nemzeti Bank tevékenységének ez a jövőbeli szűkítése a piacgazdasággal összhangban álló jegybanki tevékenységi kör irányába tö rténő továbblépés érdekében történik. (12.10) A jegybank a javasolt módon megfogalmazza a pénzintézeti tevékenység végzésére való felhatalmazottságát, és továbbra sem érinti a jegybanknak azt a jogát, hogy vezethesse fejezeten kívüli, úgynevezett egyéb köl tségvetési szervek pénzforgalmi számláját. Ez utóbbi kérdéskört az államháztartási törvény felülvizsgálata keretében kell majd újraszabályozni, előreláthatólag 1994. II. félévében. Tisztelt Országgyűlés! Az 1993. évi állami költségvetésről szóló törvény ér telmében a Kormánynak javaslatot kell tenni a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy a belföldi
