Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
146 államadósság Magyar Nemzeti Bankkal szemben 1990. december 31én fennállt kamatozó részének mekkora hányadát indokolt állami értékpapírrá alakítani. E feladat teljesítésére a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló belföldi államadósság kezelésére több rendelkezést tartalmaz. Emellett a Pénzügyminisztérium elkészítette az államadósság kezeléséről szóló tájékoztatót az Országgyűlés rés zére, amelyet a Kormány elfogadott. A javaslat összhangot hoz létre az 1990. december 31. napja előtt a Magyar Nemzeti Bankkal szemben keletkezett hiteltartozás kedvezményes kamatai és az MNB külső árfolyamveszteség nélküli forrásköltségei között oly módon , hogy a bruttó devizatartozás kamatlába plusz 1% kamatfizetési kötelezettséget ír elő az említett hitelekre. A javaslat előírja a Magyar Nemzeti Banknak a külföldi pénznemmel fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos árfolyama változásából eredő kamatkülönbözetnek, azaz a kamatmentes, lejárat nélküli államadósság meghatározott részének, de legalább 5%ának évente állami értékpapírrá történő átalakítását. A javaslat előírja, hogy a privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre a Magyar Nemzeti Bank az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNBvel szemben kamatmentes államadósság csökkentésére kell fordítani, és ezt a mennyiséget figyelembe kell venni az állami értékpap írrá történő átváltási szükséglet mértékének meghatározásánál. A javaslat a jegybanktörvény részévé teszi a monetáris politika céljainak eléréséhez és az államadósság kezeléséhez szükséges intézkedések miatti, rendkívüli jegybanki kiadások és bevételek els zámolásának szabályait. Ezek a szabályok korábban az 1992. évi költségvetési törvényben kerültek szabályozásra, azonban jogalkotási szempontból kívánatos, hogy a jegybanktörvényben kerüljenek rögzítésre. A tervezet rövid távú, néhány napos likviditási hite lkonstrukciót alakít ki a költségvetés bevételei és kiadásai közötti, időbeli esetleges eltérés áthidalására. Ez a megoldás a költségvetési bevételek és kiadások egy hónapon belüli aszimmetrikus ütemezését tudja ellensúlyozni oly módon, hogy a központi köl tségvetés évi bevételei 2%áig nyújtható hitel akár minden hónapban is, de legfeljebb 15 napig. Az év utolsó napján azonban a költségvetésnek ilyen tartozása nem lehet. A javaslat újrafogalmazza a törvénynek azt a rendelkezését, amely a Magyar Nemzeti Bank nak a gazdasági társaságokban való részesedéseit szabályozza. A jelenleg hatályos törvény szerint a Magyar Nemzeti Bank a törvény hatálybalépésétől számítva két éven belül köteles megszüntetni, illetve elidegeníteni a belföldi pénzintézeti részesedéseit, i lletőleg a tevékenységével össze nem függő gazdasági társasági részesedéseit. A javaslat további két évre meghosszabbítja az elidegenítési határidőt, és ilyen módon elegendő idő lesz arra, hogy az MNB az Exportgarancia Részvénytársaságban és a Középeurópa i Nemzetközi Bankban meglévő részesedését megnyugtatóan rendezze. Tisztelt elnök úr! Kedves képviselőtársaim! Kérem az Országgyűlést, hogy az elmondottak alapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodásai egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot szíveskedjék megvitatni, majd azt követően elfogadni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Következik a költségvetési bizottság kijelölt előadója, bár ne m látom Szarvas Béla képviselő urat. Kérdezem a költségvetési bizottság elnökét, kíváne más felszólalni, mint a kijelölt előadó, a bizottság nevében. Soós Károly Attila képviselő úr gépét kérem bekapcsolni. Felszólaló: Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
