Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS): - BALOGH GÁBOR (független)
909 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénytervezetben, országgyűlési határozatban nem szereplő speciális csoport érdekében szeret nék felszólalni, nevezetesen azok érdekében, akik a baleseti járadékukat a munkahelyüktől kapják. (10.40) Baleseti járadékra való jogosultságot Magyarországon kétféle módon lehet szerezni. Részben úgy, hogy valaki 67%nál kisebb mértékben veszíti el munkak épességét, továbbra is részben munkaképes marad, s továbbra is munkaviszonyban állva jövedelmet húz a munkaadójától. De kompenzálás céljából baleseti járadékra jogosult, melyet a társadalombiztosítás finanszíroz számára. Ezt a baleseti járadékot a mostani országgyűlési határozat érinti, akik ilyen baleseti járadékban részesülnek, azok meg fogják kapni az emelést. Van azonban egy másik csoport. Nevezetesen azok, akik 67%nál nagyobb mértékben veszítették el munkaképességüket munkahelyi baleset következtében. Ezek az emberek, amikor a baleset bekövetkezett, illetve azt követően rokkantnyugdíjra lettek jogosultak, és miután munkahelyi balesetről van szó, a munkahelyüktől baleseti járadékban részesülnek. A baleseti járadék emelésére a Munka Törvénykönyve szabály oz egy automatizmust, mely szerint ez a baleseti járadék évente emelésre kerül. Abban a pillanatban azonban, mikor ezek az egyének elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor jelentős változás következik be az életükben, mert egyrészt a korábbi rokkantsági nyugdíj, h a megvan a megfelelő időtartamú munkaviszony, öregségi nyugdíjjá alakul, másrészt a baleseti járadék többé nem emelkedik, fix összegűvé válik. Ezért azt lehet mondani, hogy ezt a csoportot, a társadalomnak ezt a rétegét többszörös hátrány éri, tekintettel arra, hogy fiatalon mentek rokkantnyugdíjba, ezért gyorsabban értéktelenedett el a nyugdíjuk, a rokkantsági nyugdíjuk, és az öregségi nyugdíj kiszámításánál a rokkantsági nyugdíj időtartama nem kerül beszámításra. Tehát eleve kisebb az öregségi nyugdíjuk. Ezért rendkívül nagy szükségük lenne arra, hogy továbbra is rendszeres emelésben, rendszeres karbantartásban részesüljön a baleseti járadékuk. A dolog nemcsak hogy igazságtalan, hanem ellentmond a társadalombiztosítás 75/II. törvényének is, mely szó szerin t a következőket mondja: Az üzemi baleseti sérültet fokozott társadalombiztosítási védelem illeti meg. Ebben az esetben nem hogy nincs fokozott társadalombiztosítási védelemről szó, hanem kifejezetten hátrányról beszélhetünk. A megoldásra, amely kétségtele nül bonyolult, nem ez a törvénytervezet alkalmas. Különböző alternatívák kínálkoznak. Részben felmerül a Munka Törvénykönyvének a módosítása valamilyen automatizmus beépítésére, de amennyiben ez túl nagy terhet jelentene a munkaadóknak, úgy más megoldást k ellene az igazságosság érdekében keresnünk. Azokban az országokban, ahol a biztosítás háromágú, tehát nyugdíj, egészség- és balesetbiztosítás is van, azokban az országokban ezek a kérdések rendezettek, felmerül az önkéntes biztosítások lehetősége, de hog y minél előbb sor kerüljön ennek a kérdésnek a rendezésére, én nem látok más alternatívát, minthogy részben vagy valamilyen formában a társadalombiztosításnak valamit át kellene vállalnia ennek a finanszírozásából. Mindezek végiggondolásának alapfeltétele, hogy végre meg fog történni a társadalombiztosítás profiltisztítása, és hogy végre megtörténjék a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS) : Köszönöm. Megadom a szót Balogh Gábor független képviselő úrnak. Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (független)
