Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS): - BALOGH GÁBOR (független)
910 Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A helyzet nem is olyan rossz, mint ahogy gondoljuk. A társadalombiztosítás az első félévet, legalábbis a nyugdíjbiztosítási alap tekintetében, illetve, ha hozzáveszem az egészségbiztosítási alapot, akkor pozitív szaldóval zárta. Közel 10 milliárd forint többlete van a társadalombiztosításnak összességében, a nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási szaldója, egyenlege több mint 16 milliárd forint többletet mutat föl. Tehát ez azt jelenti, hogy azok a sirámok, amelyek az elmúlt évek során különböző erők szájaiból elhangzottak, nem igazak. Hiszen ezt a féléves statisztikai adatok eleve cáfolják. Tehát akkor miért sírnak? Miért mon dják, hogy a megoldás kulcsa csak a társadalombiztosítás vagyonhoz való juttatása, amikor ezt törvény tiltja. Nem engedi meg, tehát tiltja a törvény, hogy a társadalombiztosítás önkormányzatai vagyonhoz jussanak. Tudniillik csak birtokba adásról lehet szó a társadalombiztosítás esetében, akár a nyugdíjbiztosítást nézem, akár pedig az egészségbiztosítást. Ez ugyanolyan, mint ha valaki az értéktárgyát valamelyik széfben leadja, természetesen így kerül a társadalombiztosítás tulajdonába is az a "vagyontárgy", amit nagyon követelnek. Tehát én azt tudom mondani, hogy a társadalombiztosítás a jelenlegi statisztikai kimutatások szerint vagyon nélkül is pozitív szaldóval zárta a félévet. A másik, amit nagyon fontosnak tartok kiemelni, hogy szinte érződik a retorikai fordulat különböző pártok esetében most, hogy a szakszervezetek kerültek az önkormányzatok élére. Megváltozott, mintha már nem is olyan rossz bárány lenne a társadalombiztosítás igazgatása. Nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka, de sejtem. Ugyancsak fonto snak tartom kiemelni ezzel kapcsolatban, hogy miért pont most kerül sor erre a nyugdíjemelésre. Egyértelműen politikai döntés véleményem szerint, hogy most kerül rá sor, hiszen a szakszervezetek megígérték még az első félévben, hogy nyugdíjat fognak emelni . Tehát ha ők már akkor tudták, hogy a nyugdíjemelésre meglesz a forrás, akkor én továbbra is csak retorikai fordulatnak tartom, politikai retorikának tartom azokat az elmarasztaló megjegyzéseket, amelyek az év elején vagy a tbköltségvetéssel kapcsolatban elhangzottak. Abban az esetben tehát, ha az év végéig hasonló tendenciát mutat a bérkiáramlás, illetve a jövedelemkiáramlás, akkor a társadalombiztosítás hiánya nem lesz meg, legalábbis, amit az Országgyűlés a társadalombiztosítás, nyugdíjbiztosítási, il letve egészségbiztosítási feladatkörébe utalt ezen a téren. Itt kapcsolódnék a független képviselőtársam által mondottakhoz. Mi a különbség a bér és a kereset között? Ha valaki ezt nem tudja megkülönböztetni, akkor fölhívnám rá a figyelmet, hogy a bér szűk ebb fogalom, mint a kereset. Éppen ezért, amikor az Országgyűlés elfogadta, a nettóbér- vagy jövedelemkiáramlással, lényegében a keresetnövekedést vette figyelembe, és a keresetbe viszont nemcsak a bér és a konkrét bérhez tartozó kifizetések tartoznak bele . És emiatt történhet az meg, hogy ilyen eltérések vannak. És ilyen szempontból igazat kell, hogy adjak a kormányelőterjesztésnek, hogy valójában nem 18, hanem 13 és fél vagy 14% körüli lesz a nyugdíjak növekedése. Egy dolgot mé g figyelembe kell venni, hogy a tb adósságszolgálata létrejön, illetve növekedni fog. Ezt a társadalombiztosításnak, ha tetszik, ha nem, ki kell gazdálkodnia. De ne élősdien, élősdi módon, mert jelen pillanatban élősdi. Mint ahogy egy fél év alatt tisztába került a társadalombiztosítás, rögtön kiderült, hogy nincs is hiánya. Ez azt jelenti, hogy valamilyen formában mintha a társadalombiztosítás a profiltisztítás keretében egy élősdi intézménnyé válna. Mert lényegében azokat az ellátásokat nem fogja finanszí rozni, amelyeket a reprodukció során feltétlenül kell, hogy támogasson. 7,1% körüli ellátások kerülnek át a költségvetésbe. Ezek a családi ellátások. A társadalombiztosítás az élősdiség címén családellenessé válik. Nincs érdeke a családi utánpótlásban, szé tválik a nyugdíjaskor, illetve a gyermekkor. Holott ezeknek a szétválasztása olyan óriási hiba, amit nem lehet megbocsátani. (10.50)
