Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
908 2. Az egyszeri segélyként kifizetett komp enzáció nem minősülhet nyugdíjemelésnek és így nem képezheti a jövő évi emelések alapját. 3. Augusztustól a megváltozott forgalmiadókulcsok és a drágulások kellőképp nem ellentételezett áremelkedést okoznak. Nem értettem akkor, s mint utólag kiderült, töb b tízezer nyugdíjas sem, azt a számtani logikát, amivel Szabó Iván pénzügyminiszter úr 18%os nyugdíjemelést hozott ki, ahelyett, ami a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége szerint a valóságban 13,2%. Tisztelt Országgyűlés! A jelen határozati j avaslat (1) bekezdésének azon megállapítása, miszerint a nyugdíjemelési javaslat összhangban van az 1975. évi II. törvény 44. §ának (6) bekezdésével, erősen vitatható, mert a nyugdíjemelés mértéke nincs összhangban a várható éves nettó átlagkeresetek növe kedésével. Amikor a jelenlegi 4%os emelésről tárgyaltak az illetékesek, még májust írtak, s akkor a prognosztizált nettóbérkiáramlást 18%ra becsülték. Ezt megerősítette pénzügyminiszter úr itt, a Parlamentben augusztus 30án és a nyugdíjbiztosítási fői gazgató úr is egy júliusi nyilatkozatában. Május óta azonban — tisztelt képviselőtársaim — csaknem fél év telt el, s azóta bizony a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az I. félévi nettóbérkiáramlás 19,6%, az első nyolc hónapé pedig 20%. A várhat ó éves bérkiáramlás pedig — a legjobb szakemberek szerint is — eléri vagy meghaladja majd a 22%ot. Az idézett törvényhely tehát arra kötelezi, kötelezheti a Parlamentet, hogy ma, október 13án ne a múltról, hanem az idei várhatóról tárgyaljon és döntsön. Ami pedig a határozati javaslat indoklását illeti, változatlanul elfogadhatatlan a (2) bekezdésben szereplő 2,8 milliárd forint egyszeri segélyként juttatott kompenzációs összeg úgy, mint kifizetett nyugdíj. Ez ellentétes a 111/93. augusztus 30án hozott k ormányrendeletben foglaltakkal. Eszerint ugyanis mind a kisnyugdíjasok, mind a nem nyugdíjasok az áfakompenzációt az állami költségvetés terhére kapták. Szeretnék továbbá emlékeztetni az Alkotmánybíróság azon állásfoglalására, mely szerint az egyszeri nyu gdíjként vagy egyszeri segélyként történő kifizetések nem minősülnek nyugdíjemelésnek, és nem is terhelhetik a tárgyidőszak nyugdíjtömegét. Mindezek alapján talán nyilvánvaló, hogy miért nem 12 hónapra visszamenőleg történik a nyugdíjemelés. Amennyiben az áfakompenzációt nem itt számolják el, úgy természetesen megnyílik a 12 hónapos emelés lehetősége. Reális lenne tehát, ha az illetékes bizottság gyorsan újratárgyalná a határozati javaslatot, és a valós helyzetnek, a várható éves nettóbérkiáramlá snak megfelelően 6%os nyugdíjemelést javasolna 12 hónapra visszamenőleg, melynek 1/12 része épüljön be az 1994. január 1jével kezdődő nyugdíjalapba. Ezt indokolná az is, hogy az év hátralévő részében jelentősen és nem várt módon emelkednek a nyugdíjasok megélhetési költségei az energiahordozók, a villanyáram, a fűtés és más rezsiköltségek árának növekedésével. Tekintettel arra, hogy a 2700000 nyugdíjas csaknem 70%a a létminimum alatt él, egyre növekvő számban lesznek képtelenek a megnövekedett szolgáltat ási számlák és díjtartozások kiegyenlítésére. Kérem képviselőtársaimat, számoljanak mindezzel és vegyék fontolóra a határozati javaslat gyors újratárgyalását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS) : Köszönöm. Megadom a szót Freund Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Freund Tamás (SZDSZ) FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
