Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZABAD GYÖRGY): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
900 Mindez az emelés úgy történik, hogy a 7500 forintos nyugdíjig több az emelés, mint 4% , a nyugdíjak többségénél megfelel a 4%os aránynak, és csak a magas nyugdíjak esetében emelkedne kisebb mértékben. Az önök döntése után tehát a felsorolt összegek kilencszeresét, 2250 és 9000 forint közötti összeget egy összegben folyósíthatja a nyugdíjbi ztosítás. Az ez évi kiegészítés forrásának biztosítására természetesen módosítani kell a társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetését is. Ezt az új irányítási rendnek megfelelően a Kormány akkor nyújthatja be az Országgyűlésnek, ha az önkormányzatok közgyűlése már elfogadta. Az 1993. évi társadalombiztosítási költségvetést módosító javaslatban a nyugdíjemeléshez szükséges összegeket a járulékbevételi többlet, a nyugdíjkiadások mérsékeltebb növekedése, további 2,8 milliárd forintot pedig a likvid tarta lékból történő felhasználás biztosítaná. Az 1994. évi emelés többletét a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés nyugdíjemelési keresete tartalmazza. A javaslat vitája kapcsán felmerülhet, hogy a 18%os nettó keresetnövekedés mennyire reális becslés. A félévkor rendelkezésre álló adatok alapján konszenzus alakult ki abban, hogy a javaslatok elkészítésénél ezt a várható növekedést kell figyelembe venni. Ez a megfogalmazás jelzi a jelenlegi törvényi előírásunk egyik gyenge pontját, azt, hogy egy bizonytal anul becsülhető mértékhez igazítja a nyugdíjemelési kötelezettséget. A másik probléma az, hogy a jelenlegi módszer a nyugdíjkiadások egészére határozza meg az emelési keretet, és az évközi, többszöri különböző időpontú emelések miatt nem mutatja az egyéni nyugdíj konkrét emelési mértékét. Az elmúlt két év tapasztalatai és vitái alapján a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal együtt felülvizsgáljuk ezt az emelési módszert, és olyan törvényi szabályozást készítünk elő, amely ezeket a bizonytalanságokat csökkenti . Az a célunk, hogy az egyének számára is egyértelmű, kiszámítható emelési módszert alakítsunk ki. (10.00) Kérem a tisztelt Házat, hogy a nyugdíjkiegészítés karácsonyt megelőző időben történő kifizetése érdekében mielőbb vitassa meg és fogadja el ezt a ja vaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (SZABAD GYÖRGY) : Köszönöm. Megadom a szót Kulin Sándornak, a szociális bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottság a ma egy hete kézbe kapott előterjesztést másnap, csütörtökön me gtárgyalta. A tárgyalás során különböző kérdéseket kellett tisztáznunk az előterjesztővel. Először is nyilvánvalóvá vált, hogy az 1992es LXXXIV. törvény értelmében, amelyik a társadalombiztosítási önkormányzatokról intézkedik, az előterjesztésben az önkor mányzatok vesznek részt a Kormánnyal együtt. Erre a kiegészítő emelésre pedig az Országgyűlés ez évi 7es. számú határozata adja meg a felhatalmazást, illetve a kötelezettséget, amely úgy intézkedett, hogy kiegészítő nyugdíjintézkedés lehetőségét köteles a z Országgyűlés, illetve a Kormány az ősz folyamán, pontosabban szeptemberben megvizsgálni. Ez megtörtént, mert már a nyáron megkezdődtek az erre vonatkozó felmérések. Kérdés volt — és ez minden évi nyugdíjemelésnél kérdés — , hogy tulajdonképpen mi is az az alap, amire bennünket az 1975/II. társadalombiztosítási törvény kötelez. Vagyis mi a tényleges tartalma a nettó bérkiáramlásnak? És hogyan lehet ezt pontosan meghatározni? Erre államtitkár asszony is utalt, de ezt muszáj még egyszer megvilágítani. Ugyanis jelenleg nem követő rendszerben, hanem folyamatosan, év közben kellene pontosan tudni, hogy mennyi a nettó bérkiáramlás. Nyilvánvaló, hogy erre a költségvetésben van becslés, de a pontos tényadatokat menet közben nem
