Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZABAD GYÖRGY): - FEKETE GYULA, DR. (MDF) a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
901 lehet felmérni. Tehát az a becslés, am ire ez a 4%os emelés vonatkozik, azt jelzi, hogy az évi bérkiáramlás 17 és 19% között lesz, a nyári, kora őszi adatok, amelyek alapján ez az előterjesztés történt, ezt valószínűsítik. Természetesen a félreértések és a fölösleges indulatok és viták elkerül ésére nagyon jó lenne, ha ezt valahogy egzaktabbá tudnánk tenni, erre azonban csak egy követő mechanizmus adna lehetőséget. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a nyugdíjtörvény módosításánál hogyan lehet ezt oly módon megtenni, hogy ez az ellátottak at ne hozza átmenetileg sem hátrányos helyzetbe. A következő kérdés: ha most azt mondjuk, hogy 4%, ez a 4% mihez képest 4%? Ha visszaemlékezünk a nyugdíjemelésekkel kapcsolatos itteni előterjesztésekre és vitákra, valamint ezeknek a közvéleményben és a saj tóban továbbhullámzó hatásaira, akkor tudjuk nagyon jól, hogy mindenki másképp értelmez egy bizonyos adatot, egy százalékszámot, egy egzakt számot is másképp értelmezünk. Mi lehet ennek a magyarázata? Az például, hogy az utolsó havi nyugdíjra vonatkoztatju k az emelést, vagy egy korábbi átlagidőszakra, nagyobb időszakra vonatkoztatjuk. Tehát az 1992es évre vonatkoztatom a mostani, összesen 18% emelést, illetve a mostani 4% emelést, vagy ha ez novemberben kerül kifizetésre, akkor az októberire? Jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy a jelenlegi, a márciusi és a szeptemberi emelés, tehát az eddigi 14%os megemelt nyugdíjra vonatkozó plusz 4%ot jelent. Ha ezt a tavalyi átlagra vetítem, tehát ha valaki összeadja az 1992ben megkapott 12 havi nyugdíját, és azt oszt ja, arra vetítve ez 4,7 usque 4,9%. Természetesen a vita során felmerült az is, mi a garanciája annak, hogy valóban 18% lesz a nettó bérkiáramlás. Így elhangzott olyan javaslat is, hogy egyes jelzések szerint ezt meghaladó mértékű lesz, é s volt olyan javaslat is, hogy ne 4, hanem 6%os emelést tegyünk. Lehetséges, hogy ilyen módosító javaslat is be fog kerülni. Ez azonban nem kezelhető anélkül, hogy megnéznénk, mi a forrás, és mint azt az államtitkár asszony elmondta, a társadalombiztosítá s önkormányzata által végzett felmérés erre a 4%ra tesz javaslatot, mert erre van lehetőség. Tehát a dilemma — még egyszer röviden összefoglalva — az, hogyan oldható fel, hogy egyrészt bizonytalan a forrás, hiszen most is még év közben vagyunk. Tehát ugya n jó becslések vannak arra vonatkozóan, hogy egy kicsit nőtt a járulékalap, egy kicsit javult a befizetési hajlandóság, ez bizonyos többletbevételeket eredményez, ebből fedezhető ez a bizonyos emelés. De pontosan a bérkiáramlás mértékét sem most, októberbe n, sem az előterjesztés készítésekor és a felmérések, az adatok begyűjtésekor, két hónappal ezelőtt pontosan, egzakt módon nem lehetett tudni. Tehát a forrás is bizonytalan, a bérkiáramlás mértéke is bizonytalan, s az ebből következő és törvényileg kötelez ő emelés fedezete. Mindezeket egybevetve úgy láttuk, hogy reálisak ezek a számítások, indokolt ez a mértékű emelés, fedezet van rá, ezért bizottságunk egyhangúlag, a jelen levő 16 bizottsági tag egyhangú szavazatával általános vitára alkalmasnak találta. K öszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (SZABAD GYÖRGY) : Köszönöm. Szólásra következik Fekete Gyula, a költségvetési bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója FEKETE GYULA, DR. (MDF) a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk valamennyi tagja az országgyűlési határozattervezet vitája során még élénken emlékezett a tavaszi véleménykülönbségekre. Akkor a bizottsági tagok mintegy fele a közalkal mazottak, köztisztviselők költségvetésben előírt nettó keresetnövekedése alapján mintegy 16%os nyugdíjnövelést javasolt az év egészére annak érdekében, hogy megvalósuljon a nettó keresetek és a nyugdíjak törvényben előírt azonos növekedése. Míg a bizottsá gi tagok valamivel több mint fele az érdekegyeztető tárgyalásokon általánosan elfogadott keresetelőrejelzést fogadta el, ennek alapján 14%os nyugdíjemelést javasolt.
