Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
880 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviselője. (Zaj. — Közbeszólások : Halljuk! — Dr. Pohankovics István: Nagyon érdekel!) Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyel kapcsolatos parlamenti vitához hozzászólván, a Független Kisgazdapárt álláspontját kifejtem, legyen szabad mindezek előtt megjegyeznem, hogy egy törvényt nem úgy kell megítélni mindenekelőtt, hogy az mennyire tetszik az országgyűlési képviselőknek és mennyire nem tetszik. Hisze n talán az egyetlen Magyar Bálint képviselő úr kivételével, soroztosan hangzott el ennek a választójogi törvénynek minden oldalról való dicsérete. Úgy gondolom, hogy alapvetően a választópolgárok oldaláról kell ezt a kérdést megközelíteni. A választópolgár ok pedig ezt a választójogi törvényt, legyen az a parlamenti képviselők szemében bármilyen szép is, nem fogadják el, rossz törvénynek tartják, megváltoztatandó törvénynek tartják. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy utaljak arra, hogy mi, férfiak, hiába ta rtjuk magunkat a világ legkitűnőbb férfijainak, ha a nők nem ugyanezt gondolják rólunk… (Derültség.) …, tehát valahogy így kell lennünk a választójogi törvénnyel is. Tehát ha egyszer a választópolgárok megítélése ennyire negatív, akkor nyilvánvaló, hogy al apjaiban kell ehhez a törvényhez hozzányúlni. Igen ám, de a következő kérdésként rögtön felmerül, hogy hozzá lehete nyúlni alapjaiban ehhez a választójogi törvényhez, vane még ahhoz kellő idő vagy nincs idő? Mert abban teljes mértékben egyetértek a törvé nymódosítást előterjesztő belügyminiszteri expozéval, hogy hónapokkal az új választások előtt alapjaiban egy törvényt megváltoztatni nem lehet. A kérdés tehát az, hogy mennyi idő van az új választásokig, mert csak ennek függvényében lehet megválaszolni a k érdést, hogy milyen mélységig lehet ezt a törvényt megváltoztatni. Itt már nem tudok szót fogadni a belügyminiszter úrnak, mert ő hiába intett minket attól, hogy ebben a kérdésben a választójogi törvénnyel kapcsolatban vitát nyissunk, mert az ő álláspontja szerint ez a kérdés az Alkotmány alapján egyértelműen eldönthető. A gond számomra csak az, hogy ezt nem a belügyminiszter jogosult az Alkotmány nevében megtenni, hanem jogosult sok mindenki, de semmiképpen sem a belügyminiszter. A belügyminiszternek legfe ljebb mi mondhatjuk meg, hogy mi az alkotmányos és mi nem, és nem fordítva. Tehát a belügyminiszter úr akkor, amikor azt mondotta, hogy csak május 2a utáni időpont lehet alkotmányos időpontja az új választásoknak, akkor azt kell hogy mondjam: a belügymini szter úr alapjaiban nem ismeri a mi Alkotmányunkat, hiszen az Alkotmány 20. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az Országgyűlést négy évi időtartamra választják, amint mindenfajta funkciót fix időpontra választ a magyar Országgyűlés. Elég, ha arra utalok, hogy a Köztársaság elnökét öt évi időtartamra, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyész urat hat évi időtartamra. Itt jegyzem meg, hogy érdekes alkotmányjogi megközelítés lenne, ha mondjuk a legfőbb ügyész úr a MIÉP felszólítása kapcsán — h ogy a legfőbb ügyész úr visszahívásáról döntsünk — azzal érvelt volna, hogy "kérem, én úgy értelmezem az Alkotmányt, hogy én 12 évig maradhatok legfőbb ügyész, mert a lényegét tekintve Boross belügyminiszter úr is ilyen nagyvonalúan értékelte a Magyar Közt ársaság Alkotmányát." (18.10) Tehát én azt hiszem, miután az Alkotmány a legkülönbözőbb funkciókra fix időpontokat jelöl meg, hogy még egykettőt említsek közülük: az alkotmánybírákat hét évi időtartamra választja, a Számvevőszék tagjait kilenc évre, a Szá mvevőszék elnökét 12 évre, tehát sehol nem mondja azt, amit mondjuk a belügyminiszteri expozéból lehetne kikövetkeztetni, hogy mondjuk az országgyűlési képviselők ciklusa négy év négy hónapra szól.
