Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
881 Egyértelmű tehát, hogy az Alkotmánynak a négy éves időtart ammeghatározásra a 20. § (1) bekezdése szerint kötelező. Ennek következtében a választások időpontját úgy kell kitűzni, hogy az 1994. május 3án már a szabadon választott második parlament hivatalba lépésének napja lehessen. Ha később tűzik ki a választás t, akkor egyértelmű, hogy lábbal tiporják az Alkotmányt. Sajnos úgy, ahogy azt a hatalomtól az utóbbi időben szinte most már minden kérdéskörben megszoktunk, legyen az hatpárti egyeztetésnek hazudott ötpárti, kulisszák mögötti megállapodás, vagy bármilyen egyéb hatalmi machináció. Tehát én igen fontosnak tartom ennek következtében rögzíteni, hogy miután a választások időpontját lényegesen korábban kell kitűzni, mint ahogy azt Boross belügyminiszter úr feltételezte, ennek következtében a változtatás lehetősé ge sem olyan nagy, mint azt gondoljuk. A változtatás lehetőségének korlátjaként ott áll még az én megítélésem szerint az a körülmény is, hogy a Magyar Bálint által felvetett megállapodási lehetőség, hogy a kétharmados törvény meghozhatósága érdekében az MD F és az SZDSZ jusson valamiféle kompromisszumra, ez a Parlamentből kirekedt erőket és a nép széles tömegeit végképp az Országgyűlés ellen hangolná, hiszen a Nemzeti Kerekasztal kompromisszumos megoldási lehetőségét lényegét tekintve nyolc éves ciklusra tol ná ki, ami a többpárti demokrácia gyakorlati elvetését jelentené. Ezért tehát bármennyire fájdalmas, ehhez a választójogi törvényhez alapjaiban hozzányúlni nem lehet. Noha tényként le kell rögzítenem, hogy 386 országgyűlési képviselő ehhez a kis országhoz képest aránytalanul sok, nyilvánvaló, hogy a módosításnak az az elképzelése, hogy emeljük fel 399re az országgyűlési képviselők számát, ez még inkább elfogadhatatlan. Nem is szólván arról, hogy korporatív elemeket behozni a választójogi törvényünktől telj esen idegen lenne. És ezen túlmenően legyen szabad utalnom arra, hogy olyan elképesztő kollíziókhoz is vezetne egy ilyen megoldás, hogy nem tudom, mi lenne akkor az uralkodó párt házszabályelképzelési lehetőségeivel, mert hiszen akkor már eleve egy olyan kisebbségi, 13 fős csoportot hozna létre, amelytől ugyanakkor megtagadná a frakció elnevezésnek még a jogát is. Arról már nem is beszélvén, hogy mi lenne akkor a kapcsolt listák sorsa, mert hiszen a kisebbségeknél nem kívánja meg az 5%os, illetőleg a 7%o s küszöböt, annak a meglétét, ami nyilvánvalóan mérhetetlen visszaélések tömkelegére adna lehetőséget, mert miféle dolog az, kérem, az egyik oldalról a küszöböt megkívánni, a másik oldalról meg lehetővé tenni, hogy ebben az esetben nem kell nézni az 5, ill etőleg 7%os küszöb meglétét. Nem lehet állampolgárokra különkülön választójogi törvényt hozni. Tehát egyértelmű, hogy ilyen megoldások elvetendők, ezek komolyan szóba sem jöhetnek. Legyen szabad rámutatnom még arra, hogy tulajdonképpen az összes egyéb ké rdést annak a függvényében kell elbírálni, a 4%ot, a 7%ot, a külföldön élő magyarok választójogát, hogy hajlandóság mutatkoznae a Parlamentben arra, hogy egy igen fontos kérdésben egy olyan, mindenki által elfogadott álláspontot elfogadjon, ami lehetővé tenné a választójogi törvénynek alapjaiban való megváltoztatását most, röviddel a választások előtt is. Ezt a lehetőséget szeretném mindenekelőtt a tisztelt Ház elé tárni azzal, hogy ha ma be is fejezné elnök úr esetleg az általános vitát, miután most elő terjesztem, jegyzőkönyvbe mondom az indítványomat, szíveskedjék megengedni, hogy azt holnap délelőtt. (Dr. Salamon László: Nem zárják le.) Nem zárják le, Salamon főnök úr jelezte, köszönöm tisztelettel. (Derültség.) Nem tudtam, hogy időközben elnök úr hely ett kinevezték a Ház elnökének, de köszönettel veszem a tájékoztatását. Tehát én úgy gondolom, ha nem zárják le, akkor annál inkább lehetőségem lesz a holnapi nap folyamán ezt az indítványt előterjeszteni. Tehát az én meglátásom szerint mindazok a változta tások, amelyek itt különböző oldalról, egyébként nagyon józanul felmerültek, hadd legyen szabad mondanom, hogy abban az esetben nem sértik a kívülálló kisebbség jogait, és nem jelentenek veszélyt a magyar demokráciára, ha egyetlenegy választásra, a '94es országgyűlési választásokra kötelezővé tennénk az állampolgároknak az országgyűlési képviselői választásokon való részvételt. Konkrétan arról van szó, hogy mindenki elismeri: nem szabad a Parlamentet atomizálni, ezért emelni kell a küszöböt.
