Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
879 is. Egészségtelen egy olyan kormány, amelyben 6810 párt kényszerülne kormányt alkotni, amelyben a felelősség hihetetlen mértékben széttöred ezne. Nem igaz az, hogy a parlamenti demokráciát az kell, hogy jellemezze, hogy egy parlamentben az arányosság elveinek megfelelően 1520 párt üljön. Ezért mi támogatjuk a Kormánynak azt az előterjesztését, amely 4%ról 5%ra emelné a bejutási küszöböt, és egyetértünk azzal is, hogy kapcsolt listák esetén 7%os legyen ez a küszöb. Ugyanakkor megfontolandónak tartanánk azt is, hogy az országos és a területi listaállítás feltételeit meg kelljen szigorítani, hiszen a jelenlegi választójogi törvény alapján már országos listát állíthat egy olyan párt, amely az országban 14 helyen tud jelöltet indítani. Mert hét területi listát kell felállítani annak, aki országos listát akar indítani, és hét olyan kis megyét lehet találni, ahol elég kétkét képviselőt indítani. T ehát miközben 176 egyéni választókörzet van az országban, eközben elég 14ben, tehát kevesebb, mint a tizedében ezeknek a választókörzeteknek jelöltet állítani ahhoz, hogy valaki országos listát tudjon állítani. Ez egy erős aránytalanság, úgy érezzük, hogy mind a megyei, a területi listaállítás követelményeit érdemes volna szigorítani, és érdemes volna szigorítani az országos listaállítás követelményeit is. Végezetül egy problémáról szólnék, a külföldön élő magyar állampolgárok választójogáról. Ezzel kapcso latban a Kormány előterjesztése nyomán mind elvi, mind gyakorlati kifogásaink vannak. Az elvi kifogásaink abból erednek, hogy a képviseleti demokráciával gyakorlatilag ellentétes ez a javaslat. A képviseleti demokrácia lényege ugyanis nem más, mint az, hog y az állampolgárok átruházzák jogaik egy részét másoknak, hogy képviseljék őket, ettől képviseleti a demokrácia. Ezért elfogadják annak a testületnek a döntéseit magukra nézve kötelezőnek, amelyet ők megválasztottak. Abban az esetben, hogyha olyan polgárok választhatnak, akik nem hazánk területén élnek, gyakorlatilag pont ez az eleme vész el az egésznek. Megértem azt, hogy a kormányzat egy gesztust kíván gyakorolni feléjük, ez esetben csak a nyugati magyarság felé tud ilyen gesztust gyakorolni, mert… (Dr. P ohankovics István: A keleti felé nem lehet!) … a volt szocialista országokban élő magyar kisebbségek magyar állampolgársággal nem rendelkeznek. De a gesztusgyakorlás más eszközeit kell megkeresni, ahol olyan dolgokkal próbálom jutalmazni ezt a kisebbséget jogosan, ami valóban hasznukra lehet, és ami nem mond ellent a parlamentáris demokrácia elveinek. Ráadásul gyakorlati ellenérvek is vannak ezzel szemben, nem kívánom mindet felsorolni, hiszen erről már hosszasan folytak viták. Egyfelő l nem tudjuk, hogy hány ilyen magyar állampolgár van, a legkülönbözőbb becslések szólnak erről, egyesek 5060 000ről beszélnek, de teljesen nyilvánvaló, hogy a jogszabályok szerint nem ennyiről van szó. Zsuffa István, a BM helyettes államtitkára több mill ió ilyen magyar állampolgárt feltételez egy interjúban, hogy ennyiről lehet szó. Tehát gyakorlatilag kivihetetlen ez a megoldás. Ráadásul iszonyatosan költséges lenne, ha komolyan gondolnánk; szintén nem ellenzéki becslések szerint, ennek a költsége megegy ezne körülbelül az egész magyarországi választás költségeivel. Az az érzésünk, hogy a Kormány nem gondolja komolyan ezt a javaslatát. Az az érzésünk, hogy a Kormány ezt pusztán egy olyan gesztusként kívánta a nyugati magyarság felé feltálalni, amelyben biz tos volt, hogy ezt úgyis leszavazza a Ház, tehát a gesztust megteszem, de mégsem én fosztom meg ettől a nyugati magyarságot. Szerintem felesleges ilyen típusú gesztusokat tenni, mert nem túl őszinték. Végezetül azt szeretném mondani, hogy nem érdemes hossz as vitákat folytatni szerintem erről a törvényről, általában a Parlamentben. Törekedni kellene arra, mivel kétharmados törvényről van szó, hogy lehetőleg hamar lezáruljanak ezek a viták, és olyan törvényekkel tudjunk foglalkozni, amelyek nem magát a válasz tójogi rendszert, nem magát a parlamentáris demokrácia közvetlen intézményeit érintik. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
