Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szabad György): - RUDICS RÓBERT (MDF)
873 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szól ó törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítésérő l, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról rendelkező törvényjavaslatok együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztéseket 12247es és 12248as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Elsőként megadom a szót Sóvágó Lászlónak (A képvisel ő jelzi, hogy nem kíván szólni.) … Nem kíván felszólalni. Kérem. Most szólásra következik Rudics Róbert, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Rudics Róbert (MDF) RUDICS RÓBERT (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Demokratikus államokban a pártok közvetlenül nem gyakorolnak közhatalmat, hanem programalkotással és a választópolgárok által e programok közüli választással lehetővé teszik a népakarat felszínre jutását. A választójogi törvény milyenségétől nagymértékben függ az, hogy a megválaszt ott Parlament öszszetétele milyen mértékben tükrözi le a népakaratot. A választójogi törvények megalkotásánál egy nagyon fontos dilemma azt eldönteni, mit tekintenek a legfontosabbnak: a kormányzati stabilitást vagy pedig az arányosságot. Amennyiben az els ő a fontosabb, ebben az esetben általában az ún. többségi elven működő egyéni választókerületekben választják a képviselőket, amenynyiben a másodikat, akkor pedig az arányos elven működő listás választásokat alkalmazzák. Én egyetértek azokkal, akik azt mon dják, hogy a nemzeti kerekasztaltárgyalásokon egy jó törvény született, egy jó törvény, amelyik lehetővé tette azt, hogy ebben a nehéz átmeneti helyzetben is működhessen a Parlament és a Kormány, és nem is kívánom, hogy ez a törvény alapjaiban megváltozzo n. Ezzel kapcsolatban szeretném felidézni két személyes emlékemet, ami talán nem tartozik szorosan ide. Még politikán kívüli, de politikára figyelő ember voltam, és nagy érdeklődéssel hallgattam a rádióban egy szilvásváradi kempingben sátorverés közben a k erekasztalnál történt megállapodást, majd pedig már az MDF 2. országos gyűlésének küldötteként nagy tapsvihart aratott Debreczeni József — aki már akkor is képviselő volt, az előző parlament képviselője — , aki bejelentette, hogy az Országgyűlés a nemzeti ü nnep előestéjén elfogadta a sarkalatos törvényeket, köztük a választójogról szóló törvényt. Azt gondolom, azért jó ez a törvény, mert ötvözi a különböző választójogi rendszerek előnyeit anélkül, hogy a hátrányait is magában hordozná. A képviselők majdnem f ele egyéni választókerületben kerül megválasztásra, ahol a többségi elv alapján a nemzeti politika irányításáért felelős stabil kormányzat megteremtését teszi lehetővé. Ez az egyéni választókerületi rendszer egy szoros kapcsolatot tételez fel a választópol gár és a képviselő között. De választójogi törvényünk két esetben is alkalmazza a listás választási elvet, ahol az arányos rendszer elősegíti a politikai erők valós megjelenését az Országgyűlésben, de ugyanakkor már egy lazább kapcsolatot feltételez válasz tó és választott között. Az országos lista egy további arányosítást valósít meg. Itt már a választópolgárok és a megválasztott képviselők közötti kapcsolat még lazább, mint az előző esetben.
