Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH ALBERT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - KOMOR SÁNDOR, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
742 ingadozott, várt növekedése a második félévben sem kezdődött meg. Emellet t a mezőgazdasági termelés is kisebb lett a tervezettnél. Mind a fogyasztás, mind a beruházások számottevően csökkentek 1992ben. Az infláció az év első felében erőteljesen tovább mérséklődött, az év második felében némi megtorpanás volt ugyan, de az év eg észében a meghatározott sávon belül maradt. A központi költségvetés hiánya, a bevételek elmaradása, a bevételek alacsony szintje miatt erőteljesen növekedett, elérte a GDP 7%át. Ez azonban nem fokozta 1992ben kimutathatóan az inflációs nyomást, és nem er edményezte a folyó fizetési mérleg romlását. A háztartások megtakarítása ugyanis az 1991. évivel azonos mértékben emelkedett, és jelentős mértékben meghaladta az államháztartás szükségletét. Nagyon jelentős tényező még emellett a vállalkozói szektor, amely úgyszintén a bankrendszerrel szembeni nettó adósságait csökkentette 1992ben. Folytatódott mindezek mellett a piacgazdaság kiépülése, a gazdasági környezet piaci jellege intenzívebbé vált, nemcsak új gazdasági törvények léptek hatályba, hanem a gazdaság s zereplőinek piaci érzékenysége, azaz ár, kamat, jövedelem- és likviditásérzékenysége is fokozódott. (16.40) Javult a vállalkozók alkalmazkodási képessége. Gazdasági döntéseiket egyre inkább a pénzügyi feltételek, a jövedelmezőségi szempontok motiválták. Nagyon lényeges elemként említem, hogy a GDP 4050%át már a magánszektor produktumának lehet tekinteni 1992ben. A belső piacon összességében a versenyző import már nem szorított ki hazai termelést, a bérek, az árak és az import lényegében teljes liberali záltsága mellett versenyviszonyok érvényesülnek, ezek fejlettsége a néhány évvel ezelőttihez képest minőségileg magasabb szintre emelkedett. A gazdasági szereplők helyzetét vizsgálva, a lakossági fogyasztás tavaly 23%kal csökkent a tervezett 1/2 — 1%hoz k épest. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2425%kal emelkedett, ezen belül a vállalkozási szférában egy ennél magasabb, 2627%os átlagkereset mutatkozott egy nagyon jelentős szóródás mellett. Ettől eltérő a költségvetési szektor reáljövedelme, amely nem érte el a 20%ot. A pénzbeli juttatások összege 2627%kal emelkedett, erőteljesen nőttek — mintegy 32%kal — a bérjellegű jövedelmek. Az ismertetett jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett a lakossági megtakarítások viszont jel entősen nőttek, mintegy 90 milliárd forinttal haladták meg az 1992. évre tervezettet. A vállalkozások vonatkozásában megemlítendő, hogy világgazdasági áttekintésben a növekedés csupán ÉszakAmerikában, földrészünkön a nyugateurópai országok közü l egyedül Franciaországban gyorsult, főbb kereskedelmi partnereink vonatkozásában lassulás tapasztalható, úgymint Németország, Olaszország és Ausztria tekintetében. Mindemellett a Nyugat pénzügyi rendszere igen jelentős válságon esett át. Nagyon jelentős k orábbi kereskedelmi partnereink, a keleteurópai országok, illetve a szovjet utódállamok gazdasági helyzete nem normalizálódott még 1992ben. Természetesen ez összefügg a foglalkoztatással is, hiszen a termelés visszaesése szükségképpen együtt jár azzal, h ogy a prognózisban megjelölt, év végére várható 550000 fő munkanélkülilétszám helyett 1992. év végére 660000 fő lett a munkanélküliek száma, így a foglalkoztatási célú kiadásokat a költségvetésben tervezetteknek mintegy kétkét és félszeresével meg kellet t emelni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés fejezeteinek teljes részletes elemzésébe nem kívánok belebocsátkozni. Szeretnék viszont az állami költségvetés egy nagyon lényeges elemére kitérni. Ez pedig az önkormányzatok révén területfejlesztésre és infr astruktúrafejlesztésre fordítható kiadások köre. Az 1992. évi gazdasági helyzetértékelés mellett nagyon lényeges terület az, amit említettem. Szeretném ráirányítani a tisztelt Országgyűlés figyelmét az ország területén folyó térségi és önkormányzati fejle sztésekre. 1992 volt az az év, amikor ez a tevékenység kibontakozott az
